Jelenlegi hely

Az élet játéka - a Pollyanna sztori

"Játszottam, de nem is vettem észre, hogy játszom. Az ember, ha belejön, sokszor van vele így. Annyira megszoktam már, hogy mindig keresek valamit, aminek örülhetek. És higgye el, legtöbbször sikerül is. Csak éppen türelem kell hozzá."

Vannak napok, amikor semmi sem úgy sikerül, ahogy elterveztem. Amikor összetörik, tönkremegy, lekésem, elfelejtem, szétesik, elromlik, nem működik, szóval egyszerűen nem jön össze. Véletlenül vagy a körülmények miatt, esetleg mások vagy a magam hibájából. Egy vasárnap délután is épp bosszankodtam az elrontott sütemény miatt - a vendégek érkezéséig már nem sok esélyt láttam, hogy újat készítsek, - amikor a kislányom így szólt: - Anya, Pollyanna most azt mondaná, örülj annak, hogy még nyitva van a bolt! Leszaladunk a hozzávalókért, csak a krémet kell újra összekeverni és tökéletes lesz a torta!

Hogy ki az a Pollyanna? Egy 11 éves szőke copfos, szeplős kislány egy régi, klasszikus regényből (Eleanor H. Porter: Az élet játéka). A nagymamám mesélte gyerekkoromban, egyik kedvenc régi olvasmányélményem. Azóta többször is elolvastam, - a gyerekeim is szeretik -, de az üzenete semmit sem változott az idők során: az élet feltétlen szeretetéről szól.

Baba helyett mankók

A békebeli regény a XIX. század közepén játszódik egy angol kisvárosban. Pollyanna korán elveszítette édesanyját és testvéreit, az édesapja lelkész volt, távoli vidéken élt, missziós szolgálatot végzett. Ő tanította meg a lányát a "játékra". A dolog úgy kezdődött, hogy Pollyanna nagyon szeretett volna egy babát, várta a havonta érkező missziós hordót, amiben ruhákat és más adományokat küldtek nekik. Egy alkalommal baba helyett csak gyereknek való mankót talált. Elkeseredett, de apja megvigasztalta: örülj neki, hogy nincs rá szükséged!

Ekkor kezdték játszani a játékot: bármilyen helyzetben is találja magát az ember, keressen benne valamit, aminek örülhet. Minél nehezebb a helyzet, annál érdekesebb és izgalmasabb a játék.

"Rájött, mennyire haragszom a hétfő reggelekre. Azt mondja nekem egyszer: - Nancy, én a maga helyében örülnék, hogy most hétfő reggel van! – Miért? –kérdem én. – Hát azért, mert egy egész hétbe fog telni, amíg újból hétfő reggel lesz! – És akármi legyek, ha azóta nem gondoltam erre minden hétfő reggel! Mert tetszik tudni, muszáj volt nevetni, ha pedig az ember nevet, könnyebben megy minden."

A játék és a játékosok

Az édesapja halála után az árva kislányt magához veszi nagynénje, a szigorú Polly kisasszony, Harrington kastély jómódú úrnője, aki egész nap a "kötelességét teljesíti", egyszerű és puritán, magányos életet él. Pollyanna személyiségével, jelenlétével megváltoztatja a kisváros életét, örömöt visz a szürke hétköznapokba, a végén mindenkinek megtanítja a játékot, még Polly kisasszonynak is. Ebben regényben nem a felnőttek világa öli meg a gyermekit, hanem megfordítva: egy gyermek hódítja meg varázsával a felnőttek szigorú és rideg világát, szinte játszva.

"Ha az ember szorgalmasan keresgél valami után, aminek örülhet, el is felejti azt, amit tulajdonképpen kívánt."

"Annak is örülhetek, hogy nincs tükör a szobámban, mert ha nincs tükör, nem láthatom a szeplőimet."

Mosolyt csal az arcára Mrs. Snow-nak, aki ágyhoz kötött beteg, felmelegíti a szívét a "remetének" Pendleton John-nak, aki évek óta senkivel sem beszél, összehozza Nancy-t és Tim-et, segít a kis árva fiúnak, Jimmy Bean-nek, végül a nagynénjét is kibékíti a régi szerelmével. Pollyanna egy baleset következtében megbénul, a "játékosok" megpróbálnak visszaadni neki valamit a sok jóból. Hogy mi lesz a történet vége? Kiderül a regényből.

A megható, fordulatos, egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató regény segít visszaadni azt a képességünket, hogy tudjunk rácsodálkozni a dolgokra és örülni a hétköznapoknak. Felébreszti a bennünk lakó gyermeket. Van-e nagyobb ajándék az életnél?

Pollyanna nem ismerte a pozitív pszichológia elveit, de mégis jól alkalmazta: "kötelezzük el magunkat a céljaink mellett, legyünk optimisták, nyilvánítsuk ki hálánkat, gondolkodjunk pozitívan, hagyjunk fel a rágódással, gyakoroljuk a jócselekedeteket, ápoljuk a társas kapcsolatainkat, élvezzük az apró örömöket, törekedjünk áramlatélményekre…"

A játékot korhatár nélkül bárki kipróbálhatja, naponta többször is, egyszerű és hatásos, mellékhatások nélkül.

Álltam a konyhában a sütemény romjai mellett és arra gondoltam, most mit találna Pollyanna, aminek örülni tudna. A vendégek késnek, így van idő elkészülni, a férjem első kérésre (és szívesen) segít, van elérhető és nyitva tartó bolt a közelben, a sütemény felét sikerült megmenteni, és van egy kislányom, aki megtanult szívből örülni, sőt engem is erre tanít!

Nem is olyan nehéz ez a játék, bele lehet jönni…

A könyvet itt találjátok meg kedvezménnyel: Eleanor H. Porter: Az élet játéka

Halász Kinga, Budapestimami

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Szeretethiányban felnőni

Szeretethiányban felnőni

Amikor anyává válunk, minden megváltozik. Lelkünk egy része „testünkön kívülre” kerül, megtapasztaljuk, hogy a szeretetünk sosem fogy el, hanem egyre nagyobb és több lesz. Szülőként az élet legtermészetesebb dolga, hogy bármit megtennénk a gyermekünkért, ő számunkra a legfontosabb, születésétől kezdve úgy próbálunk élni, cselekedni, hogy neki majd jobb és könnyebb élete legyen, mint a miénk volt.
Csomagolj zölden karácsonykor!

Csomagolj zölden karácsonykor!

Még bőven van idő felkészülni az ajándékok csomagolására. Miért ne lehetne ezt megtenni környezettudatosan? Ehhez hoztam otthon vagy a természetben is fellelhető alapanyagokat.
20+1 karácsonyi idézet: ajándékkártyára is tökéletes!

20+1 karácsonyi idézet: ajándékkártyára is tökéletes!

Ha Te is szereted idézettel ellátni az ajánddékkártyákat, üdvözlőlapokat, és gondot okoz egy-egy érzés, gondolat megfogalmazása, használd ezeket!
Szabad-e büntetni a gyereket?

Szabad-e büntetni a gyereket?

Arra a kérdésre, hogy „Szabad-e büntetni a gyereket?”, a családok többségében a szülők egyenes választ adnak, de ezek három csoportba sorolhatók. Nem is maradunk meg a három jellemző válasznál, hanem inkább megnézzük, mit okoz a büntetés, és mennyire éri el a célját. - Novák Ferenc pedagógiai viselkedéskutató​ írása.
Ugrás az oldal tetejére