Két éve úgy hozta a sors, hogy meg voltam hívva Pécsre az új Imami honlapok ünnepélyes átadására és ha már ott voltunk, gondoltuk elmegyünk és pár percre bekukkantunk Mohácsra.
Még csak álmomban sem gondoltam, hogy ez egy ekkora rendezvény, egyszerre félelmetes, és pezsdítően izgalmas, igazi hamisítatlan karneváli hangulat. Idén sem fogjuk kihagyni, főként, hogy akkor gyerekek nélkül voltunk és most muszáj lesz idén őket is elvinni.
Kedvcsinálónak szóljon egy kis régi kitekintő a mohácsi busójárásunkról:
A farsang ideje, vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tart. Ilyenkor a nagyobb téli munkák már befejeződtek, a disznóvágás is lezajlott, a lakodalmak is elmúltak, a tavaszi földmunkák ideje még nem jött el. Így ez volt a legalkalmasabb időszak az ünneplésre, vigasságra, táncra. A busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság.
Az első és legelterjedtebb magyarázat szerint a téltemetés, a télűzés volt a célja. A mohácsiak a főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.
Ám ekkor is örök kérdés marad, hogy valóban elűzték-e a hideget?
A busójárás egy népszokás, a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi alakoskodása. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Fotó: Zalavári Veronika
Mohácson az egész család beöltözik, anyuka és a kislányok lefátyolozott arcú nőknek lakodalmas viseletbe vagy éppen boszorkánynak hatalmas nagy orral beöltözve visonganak, a kisfiúk apjukkal bújnak a hagyományt követő búsó jelmezbe.
Egy gyermek busó öltözete:
Ha megtetszett a busók világa a következő busójárásra vidd el a családod! Időpontért és történelmükért kattints ide.
Írta: M.Mariann - Kecskemétimami