A csecsemőkori növekedés és súlygyarapodás intenzívebb, mint gondolnánk: súlyuk egyéves korra mintegy háromszorosára nő. Számukra ebben az időszakban a legideálisabb az anyatejes táplálás, az anyatej ugyanis a megfelelő arányban és minőségben tartalmazza a számukra fontos tápanyagokat.
Az elválasztás ideális esetben nagyjából egyéves korra fejeződik be. Általában utoljára a reggeli szoptatást váltják ki, de ez egyénenként változó lehet.
-
6 és 8 hónapos kor között, a szilárd táplálék bevezetésekor reggelire adhatunk a babának különböző gabonapépeket és –kásákat (ilyenkor még gluténmentesek, például rizsből), gyümölcspüréket és –leveket (almából, banánból, barackból, körtéből). Elkészítésükhöz használhatunk anyatejet, vagy szükség esetén tápszert.
-
8 hónapos kortól már jöhetnek a búzalisztből készült pékáruk és a tejtermékek (natúr joghurt, kefir) is.
-
10 hónapos kortól a kört bővíthetjük sajttal, a kornak megfelelő zöldségekből (cukkini, cékla, zöldborsó, brokkoli) készült házi krémekkel.
-
13 hónapos korban a zöldségeket már nyersen is adhatjuk a reggeli mellé, és használhatunk tojást is az ételkészítéshez (főtt tojás, rántotta, vagy akár palacsinta is készülhet belőle). Tejet, tejfölt, túrót és vajat is csak ebben a korban kezdhetünk adni a picinek. Készíthetünk házi turmixot, gyümölcsjoghurtot is (az olyan aprómagvas gyümölcsökkel, mint például a málna és az eper, 16-18 hónapos korig várjunk).
-
A kakaót koffeintartalma miatt az általános gyakorlattól eltérően inkább csak mértékkel, és kétéves kor után adjuk.
-
Az ipari felvágottak helyett adjunk a babának hajszálvékonyra szeletelt, vagy darált főtt csirkemellet, házi húskrémet (csirkét és pulykát 7-8 hónapos kortól, marhát és sertést 9-10 hónapos kortól adhatunk), házi csirkemájkrémet (9-10. hónaptól). Így kerülhetjük el leginkább a különböző tartósítószereket, mesterséges adalékokat, és a túlzottan sós ízhez sem fog hozzászokni a pici.
Az elválasztás befejeztével a kicsit fokozatosan szoktatjuk hozzá a hosszú távon követendő változatos, kiegyensúlyozott egészségmegőrző táplálkozáshoz. Fontos, hogy ez a törekvés minél fiatalabb korban elinduljon, hiszen így lesz a legbiztosabb, hogy az alapok rögzülni fognak.
Ne felejtsük el, hogy a szülői példa és minta is jelentősen befolyásolja a gyerekek hozzáállását az étkezéshez.
Amint a kicsi bekerül valamilyen oktatási-nevelési intézménybe, figyeljünk oda, hogy az ottani étkezéseket otthon a megfelelő ételekkel egészítsük ki: példaképpen, ha az ebéd valamilyen tésztaféle volt, akkor vacsorára érdemes zöldséges fogást készíteni.
Ha gyermekünk fruktózmalabszorpcióban szenved, természetesen a reggelinél is alkalmazni kell a diéta alapelveit. Amennyiben például gyümölcspépet adunk a picinek, akkor annak magasabb fruktóztartalma miatt társítsuk valamilyen gabonával. 6-8 hónapos korban keverhetjük rizspépbe, később ízesíthetünk vele vizes vagy tejes turmixokat, joghurtokat (ez azért is jó lehet, mert az ízesítésre használt gyümölcsből kevesebb is elég). Figyeljünk a magas fruktóztartalmú zöldségek mennyiségére is, mint pl. a cékla, a sütőtök (ld. fruktózegyenérték táblázat), és persze gyermekünk személyes intoleranciájára, mit és milyen mennyiségben bír el a szervezete.
Laktózintoleranciás gyermeknél a tehéntejet kell kiváltanunk. A natúr joghurt és a kefir alacsonyabb laktóztartalma miatt általában nem okoz problémát, ezeket 9-10 hónapos kortól adhatjuk, de természetesen mindig vegyük figyelembe az intolerancia mértékét, a személyes tapasztalatainkat, mi az, amit még a babánk bír.
A tehéntej kiváltására alkalmazhatunk a kornak megfelelő tápszert, később növényi tejeket. Ezeket általában 1 éves kor után javasolják, de megfogalmaztak már olyan ajánlást is, hogy 7-8 hónapos kortól rizstejet, 11-12 hónapos kortól zabtejet, 13 hónapos kor után laktózmentes tejet kaphat a pici, mandula- és szójatejjel 16-18 hónapos kor után próbálkozhatunk. A legjobb, ha ezzel kapcsolatban kikérjük dietetikusunk véleményét, és a pici egyéni toleranciája, hozzátáplálási naplója alapján döntünk a bevezetésről.
Forrás: babykitchen.hu