Te tudod, milyen tüneteket kell figyelned? Hogyan lehet „elkapni”? Mi a teendő, ha agyhártyagyulladásra utaló jeleket észlelsz? Lássuk csak!
Mi is az agyhártyagyulladás?
Az agyhártyagyulladás (latin nevén: meningitis) az agyhártyák vagy agyburkok gyulladásos megbetegedése. A gyulladást kiváltó okokat két fő csoportra oszthatjuk: nem fertőzéses gyulladások, illetve élő kórokozókkal (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták) történt fertőzés. A betegség lefolyása szerint lehet heveny vagy krónikus, illetve a kórokozótól és a szervezet szöveti és sejtszintű reakciójától függően különböző típusú: gennyes, savós vagy tuberkulózisos eredetű.
Mi okozza?
A nem fertőzéses gyulladások oka lehet koponyasérülés, sugárzás, vegyi anyagok, gyógy- vagy kábítószerek, rákbetegség.
A fertőzéses agyhártyagyulladások okozói olyan mikroorganizmusok, melyek a vérkeringés útján kerülnek az agy-gerincvelői folyadékba. A gombák és a paraziták által okozott gyulladás viszonylag ritka.
A vírusos agyhártyagyulladás leggyakoribb okozói az enterovírusok (herpes simplex 2-es és 1-es típusa, varicella zoster, mumpsz, HIV, LCMV). Ezek a vírusok többnyire cseppfertőzéssel, széklettel vagy köztes gazdák, például kullancsok segítségével terjednek. Nyers tehén- és kecsketej is okozhat fertőzést. Az ilyen, ún. virális agyhártyagyulladás általában jól gyógyul.
A bakteriális eredetű agyhártyagyulladásról ez sajnos nem mondható el. Rendkívül veszélyes, gyakran halálos kimenetelű betegség, melyet a beteg korától függően jellemzően más-más baktérium okoz.
Koraszülötteknél, újszülötteknél (körülbelül egy hónapos korig) a streptococcusok B törzsének III-as altípusa (mely a hüvelyflórában fordul elő), az Escherichia coli K1 antigént hordozó változata, és a Listeria monocytogenes IVb szerotípusa a leggyakoribb kórokozó.
Egy hónapos kor felett a Streptococcus pneumoniae (vagy Pneumococcus), a Haemophilus influenzae és a Neisseria meningitidis (más néven Meningococcus) okozza a legtöbb megbetegedést. Ezen baktériumok külső burka elősegíti a rejtőzködést a csecsemők, kisgyermekek amúgy is éretlen immunrendszere elől.
Felnőttek esetében a megbetegedések 80%-áért a Pneumo- és a Meningococcus felelős, ötvenéves kor felett pedig a Listeria monocytogenes által fertőzöttek aránya is nő.
Milyen tünetekkel jár?
A bakteriális eredetű agyhártyagyulladás tünetei kezdetben általánosak: levertség, étvágytalanság, hőemelkedés, láz. Rövidesen jelentkeznek azonban az idegrendszer izgalmi állapotát, és az agy kezdődő ödémásodását jelző tünetek: erős fejfájás, hirtelen felszökő láz, kötött tarkó, hányinger és hányás, ingerlékenység, aluszékonyság, tudatzavar, görcsök, bénulás, végül kezelés nélkül - akár néhány óra alatt - beáll a halál.
Az általános tünetek miatt a kezelés megkezdése sok esetben késik, ami akár a beteg életébe is kerülhet! Hogyan dönthetjük el, hogy csak egyszerű ovis vírusról vagy agyhártyagyulladásról van szó? Néhány egyszerű feladatot kell elvégeztetnünk a beteggel:
- Kérjük meg, hogy nyújtott térdekkel, hanyatt fekvésből üljön fel úgy, hogy kezével háta mögött nem támaszkodik.
- Kérjük meg, hogy nyújtott térddel ülve, hátát görbítve hajoljon előre, próbálja elérni lábujjait!
- Kérjük meg, hogy az ágy szélén ülve húzza fel a lábát, és érintse az állához a térdét, esetleg adjon rá puszit!
Ha a fenti gyakorlatokat egyáltalán nem, vagy csak nagy fájdalmak árán képes kivitelezni, gyanakodhatunk az agyhártya izgalmi állapotára. Az is előfordulhat, hogy a gyermek túl kicsi, vagy a szülő idegességét látva megijed és sírva fakad, ezért nem tudja elvégezni a gyakorlatokat. Ilyen esetben a biztonság kedvéért mielőbb forduljunk orvoshoz!
Hat hónaposnál kisebb csecsemő esetében intő jel lehet a kutacs kidomborodása. A Meningococcus által okozott betegségre jellemző, hogy gyorsan terjedő, kék és lila színű pontokból álló bőrvérzéses kiütés előzi meg a többi tünetet. Ez rendszertelenül terjed a csípőn, a lábszárakon, a kötőhártyán és olykor a beteg talpán és tenyerén is.
Hogyan gyógyítható, és milyen következményekkel kell számolni?
Vírusos eredetű agyhártyagyulladás esetén nincsen speciális gyógymód. Az enyhe esetek otthon is kezelhetők ágynyugalommal, bőséges folyadékbevitellel, fájdalomcsillapítással. A gombák okozta megbetegedések szintén jól kezelhetők nagy dózisú gombaellenes szerekkel.
A bakteriális agyhártyagyulladás néhány óra alatt életveszélyes állapotot idézhet elő, ezért a legkisebb gyanú felmerülése esetén is azonnali orvosi beavatkozásra, még az alaposabb kivizsgálás megkezdése előtt antibiotikumos kezelésre van szükség.
A kezeletlen bakteriális agyhártyagyulladás legtöbbször halálos. Kezelés mellett, az okozó baktériumtól függően az újszülöttek és a csecsemők körében kb. 70-80%, nagyobb gyermekek esetében mintegy 98% a túlélési arány. A felnőttek 20-40%-a azonban még a gondos kezelés ellenére sem éli túl a betegséget. Magyarországon a meningococcusok által okozott agyhártyagyulladások 15%-a végződik halállal.
A betegségen átesett gyermekek mintegy 15%-ánál akár teljes siketségig terjedő hallásvesztés, értelmi fogyatékosság, tanulási és viselkedési zavarok, epilepszia léphet fel az agyban kialakuló hegesedés, összenövések miatt. A felnőtt betegek kétharmada maradandó károsodás nélkül gyógyul, 14%-ban maradványtünetként siketség, 10%-ban értelmi fogyatékosság jelentkezik. A kullancs által terjesztett agyvelő- és agyhártyagyulladás után többnyire idegrendszeri tünetek fordulnak elő: beszédzavar, bénulás.
Hogyan lehet megelőzni?
A legfontosabb az immunrendszer erősítése egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással, szükség esetén vitaminokkal és étrendkiegészítőkkel Az agyhártyagyulladás egyes okozói ellen védőoltás áll rendelkezésünkre. Több közülük Magyarországon a kötelező oltási rend része.
- A BCG oltás tuberkulózis elleni oltóanyag, mely a fertőzés legsúlyosabb formájától (gümős agyhártyagyulladás) hivatott védeni az oltottakat. A legtöbb újszülöttet még a kórházban beoltják.
- Az MMR oltást (mumpsz, rubeola és kanyaró ellen) 15 hónapos és 11 éves korban kapják a gyermekek.
- A Di-aPer-Te+IPV+HiB oltást a torokgyík (diphteria), a szamárköhögés (pertussis), a merevgörcs (tetanusz), a gyermekbénulás (poliomyelitis) és az agyhártyagyulladás (purulens meningitis) ellen 2, 3, 4 és 18 hónapos, valamint 6 éves korban adják.
- A pneumococcus elleni oltóanyag 2008 októberétől önkéntesen kérhető, a 2014. július 1. után születettek számára kötelező 2, 4 és 12 vagy 15 hónapos korban. Gyógyszertárból beszerezhető továbbá 23 szerocsoport elleni poliszacharid vakcina, amely 2 éves kortól adható. Az invazív pneumococcus betegség megelőzésére szolgáló Prevenar 13 konjugált pneumococcus vakcinát az 5 éves kor alatti, kiemelten magas rizikójú betegeknek - a külön jogszabály alapján térítésmentes védőoltásra jogosultakat kivéve - a háziorvos, házi gyermekorvos és csecsemő-gyermekgyógyász szakorvos írhatja fel 70%-os OEP támogatással.
- A meningococcus öt csoportja (ABCWY) ellen létezik oltás, ám ez hazánkban nem kötelező. 2-12 hónapos korú csecsemők esetében két részoltás szükséges, egy éves kor felett egyetlen oltás is elegendő. Kétéves kor alatti gyermekek részére OEP-támogatással kérhető!
Ezzel az írással szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az agyhártyagyulladás szélesebb körben ismertté váljon, hogy tudjátok, mikor kell azonnal orvoshoz rohanni. Az Imami szerkesztőségében csak ezen a héten két olyan két év körüli kisfiúról hallottunk, akik pár nap alatt életüket vesztették agyhártyagyulladás miatt. Ha csak egyetlen hasonló tragédiát meg tudnánk így előzni, már megérte!
Szerző: Sz. Szabina (Zalaimami)