Arról is kérdeztük, hogy megbánta-e, hogy 40 évesen hozta világra első gyermekét, illetve, hogy szerinte számít-e a társadalmi elvárás és a külső nyomás amikor egy ilyen fontos döntést készülünk meghozni.
Családháló: Két hete megszületett második gyermeketek Zoé, hogy telnek az éjszakák? Hogy vagytok?
Pásztor Anna: Nagyon jól vagyunk. Ajándék kisbaba. Szépen alszik. Az első kisbabával, Benjáminnal nem aludtunk semmit. Teljesen zombi állapotban voltunk. Még most is, hogy 2 és fél éves, most is felkel kétszer-háromszor éjszaka, de az elején tíznél többször… semmit nem aludtam. Zoé pedig eszik, alszik. Nagyon nagy ajándék.
CSH: 40 éves voltál, amikor megszületett az első gyermeked. Szerinted van ideális időpont a gyerekvállalásra?
PA: Szerintem ez a legbelsőnk ügye. Semmi külső hatás, sem anyagiak, sem a támogatás nem szólhat bele, sem a kényszer vagy a család vagy az „így szokás” tudata abba, hogy vállaljunk gyereket. Főleg most, a XXI-dik században, amikor kihúzódtak az emberek feladatainak határai. Az, hogy mi a nő kötelessége, hogy mi a férfi kötelessége, hogy mi egy magyar ember lehetősége a világban. Minden kinyílt. Nagyon felgyorsult az élet. Mindenkinek szinte majdnem minden elérhető. Szerintem a XXI-dik század, a gyors álmoknak a korszaka. Ha az ember mégis meg tudja élni természetesen és figyelni tud a belső hangjára a belső irányításra, akkor bármit el lehet érni. 5 gyerekes anyukaként is lehet valaki világsztár, és apukaként is kiélheti magát a művészetekben és otthon is. Szerintem itt nincsenek kötelező körök.
CSH: Ezek szerint úgy véled, nincs a szó legszorosabb értelmében véve megfelelő időpont a gyerekvállalásra.
PA: Nagyon rossz útra tévedt, aki matematikailag próbálja kiszámítani, hogy mi a megfelelő időpont vagy helyzet a gyerekvállalásra. Sokkal bonyolultabb a természet. Sokkal érdekesebb. A belső kapitányra kell hallgatni, senki másra.
CSH: Mi lehet az oka annak, hogy kitolódik a gyerekvállalási kedv? A létbizonytalanság? A párkapcsolati bizonytalanságok vagy hormonális okai lehetnek?
PA: Ez egy nagyon bonyolult kérdés. Van erre egy teóriám. Hatalmas változásban vannak a dolgok a férfi-nő szerepekkel kapcsolatban. Nagy szélsőségeket élünk meg. A gyerekvállalásra kiélezve: ha van egy férfi, akinek egy karrierista nő lesz a társa, és a férfi szeretne egy klasszikus értelemben vett családi életet élni és nem tud, mert a nőnek teljesen másfelé húz a szíve: úgy érzi, az ő életébe nem fér bele a hivatástudat és az, hogy emellett gyereke legyen. Így nagyon nehéz egy kapcsolatban a férfinek és a nőnek is. A nők eddig szerintem, ha volt egy missziójuk, hitvallásuk egy cél, amit el akarnak érni akkor úgy mérték fel, hogy lehetetlen mellette a családot összetartani.
CSH: Szerinted ez megváltozik?
PA: Nagy örömmel látom, hogy ez változóban van. Millió és millió verzió létezik, hogy működjön mind a kettő. Lehessen valaki anya is, lehessen valaki világmegváltó is. Az emberek egymás társai akarnak lenni. A világ dolgaiban, és a család dolgaiban összekapaszkodnak a párok. Azt látom, hogy amikor ez feltárul egy nő, vagy egy férfi elé annak a lehetősége, hogy a tágabb családdal, a barátokkal együtt összekapaszkodhatnak, és egymást segítik, akkor szárnyal a nő is.
CSH: Szerinted a nők nem akarnak fiatalon szülni, a fenti indokok miatt, és amikor rádöbbennek, hogy mégis, akkor már bőven 35 fölött vannak?
PA: Nem veszett el a nőkből a szülni akarás, a családalapítás. Ez óriási nagy tévedés. Csak felébredt bennük a hivatástudat, és ha ezt tudják ezt a kettőt egyeztetni és biztonságban érzik magukat, akkor az a statisztika, hogy sokkal többet szülnek azok a nők, akik közben a saját hivatásukat is megélik és ilyenkor már megoldott a családi boldogság is.
Forrás: csaladhalo.hu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges