Dario Fo, Nobel-díjas író, és felesége, Franca Rame színésznő, politikus „A magányos asszony” című monodrámáját Szalay Marianna főszereplésével, Cserje Zsuzsa rendezésében szemléletformáló színházi est keretében mutatta be a „Nóra-hálót”, országos munkaerőpiaci és anti-diszkriminációs tanácsadó hálózatát norvég partnerének, az Északi Női Egyetem szakmai együttműködésével elindító JÓL-LÉT Alapítvány.
A darab nyomon kíséri, hogyan jut el a bántalmazó, féltékeny férj által bezárt, perverz sógorát kiszolgálni kénytelen, kukkoló által zaklatott, egy fiatalabb férfi szerelméről ábrándozó, folyton bömbölő kisgyermekét nevelő, kétségbeesett Maria a végső cselekvésig. A szomszéd ház ablakából kihajló nőtársnak elkiabált nyomasztó gyónás által megértjük, hogyan vezethet el a tébolyig, értelmetlen tettig a szisztematikusan, hosszú éveken át bántalmazott nő elszigeteltsége, kiszolgáltatottsága és reménytelensége.
A teltházas előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Gregor Anikó szociológussal, Keveházi Katával, a JÓL-LÉT vezetőjével, Margunn Bjornholt kutatóval és a főhőst alakító Szalay Mariannával Kánya Kinga beszélgetett arról, milyen lélektani folyamatokon ment át a hősnő, míg végül elfogadhatatlan helyzetére elfogadhatatlan választ adott, mennyiben vannak valós választási lehetőségei a bántalmazást elszenvedőknek, milyen megoldásokat kínál a nemek közti hierarchikus viszonyrendszeren alapuló, a bántalmazást többnyire tétlenül tűrő társadalom.
A bántalmazás egyre inkább sokrétegűvé váló, időben elhúzódó folyamata során a bántalmazottak élethelyzetüket természetesként élik meg, nem észlelik a történésekben a rájuk törvényszerűen leselkedő veszélyt. „Az elszenvedő egy idő után hagyja, hogy bármit megtegyenek vele, képtelenné válik arra, hogy szembeszegüljön. Maria történetében a realitás-érzék elvesztése áll a fókuszban” – emelte ki Szalay Marianna. „A környezetétől eltiltott, lakásba zárt nő egyúttal önmagát, érzelmeit, vágyait önvédelemből magától is eltávolítja, és ez a torz, beszűkült fizikai és mentális tér válik számára azzá a valósággá, amelyben a bántalmazás elviselhető”.
Az erőszak számos vetülete jelen van a dominancián, hierarchián, elnyomáson és lenyomáson alapuló patriarchális társadalom minden színterén „hasznosságuk” mentén, alárendelt szerepben, kiszolgáltatott helyzetbe hozva és abban tartva a nőket verbális, fizikai és gazdasági erőszak útján. A hatalom demonstrálását és fenntartását célzó erőszakkal szemben alacsony szintű a társadalom érzékenysége, hiszen a férfihatalom jogosságát nem kérdőjelezzük meg. Mivel a jelenség okát nem szeretnénk látni, mivel a férfiak nők helyét előíró jogáról, a férfiak magasabb értékéről, előjogairól alkotott nézetek mélyen gyökereznek társadalmunkban: a legjobb családban is megesik – gondolják sokan. Tekintve, hogy nincs elkötelezettség e szemlélet megváltoztatására, a nőket támogató, az erőszakot gyökerében megszüntető társadalmi infrastruktúra megteremtésére, hogy a hatalommal való visszaélés, az erőszak valamennyiünk életének része, a játszma eszközökkel bíró, de leginkább eszköztelen közreműködői vagyunk mindannyian. Ezért nem tudunk, kívánunk fellépni, felelősséget vállalni a bántalmazott nőkért sem – emelte ki Keveházi Katalin. A JÓL-LÉT munkatársai a kisgyermekes nők munkaerőpiacra visszatérését támogató tanácsadási tevékenység során is gyakran tapasztalják a nők elleni erőszak, a verbális jogfosztás, a gazdasági helyzetükkel való visszaélés és a személyes szabadságjogok korlátozásának megnyilvánulásait: a be- és elszámoltatást, az erőforrásoktól való megfosztást, a szabad munkahely-választás, a szabadidős tevékenységek végzésének, az információhoz jutás, a közlekedés stb. korlátozását.
„Mégis fontos, hogy külső szemlélőként is merjük észrevenni, ha megkezdődik a bántalmazási folyamat. Amikor megkezdődik az elszeparálás, a bántalmazott egyre inkább megszakítja kapcsolatait, vagy például megjelenésében, öltözködésében és kommunikációjában az elnyomó utasításait kell követnie. Ezt követi a „kibékülés”, vagy, ahogy a szakma nevezi, a „mézeshetek”, ajándékok, de ez ciklikus, újra visszaesés következik. Gyakran hallani a kapcsolat elején, hogy „olyan szerelmes, kedves, mindent tudni akar rólam”, ami nyilvánvalóan a kontroll gyakorlására utal. Az első pofon soha nem a semmiből csattan el” – fejtette ki Gregor Anikó szociológus. „A segítő intézmények jellemzően akkor reagálnak a problémára, ha gyermek is veszélyeztetett - az anyaotthon megnevezés is utal arra, hogy a nő anyasága jogán jogosult védelemre.
Míg nálunk a szeparáció, a félelem és a tanácstalanság uralkodik ezekben az élethelyzetekben, addig Norvégiában a társadalmi nyilvánosság egyben kontrollfunkciót is betölt – hangsúlyozta Margunn Bjornholt – amely az állami szerepvállalással egészül ki. A rendészeti szervek számára mindenhol egységes az a protokoll, ami előírja a beavatkozás lépéseit, és ez megnyugtató az áldozatok számára, mernek a rendőrséghez fordulni.
A kerekasztal beszélgetés résztvevői egyetértettek: mindannyiunknak feladatunk van abban, hogy a segítségre szoruló nők helyzete javuljon. Összegzéseként Szalay Mariann elmondta, saját területén a figyelemfelhívással és a drámafoglalkozásokon keresztül tudja ezt megvalósítani. Keveházi Kata úgy vélte, minél nagyobb a rugalmasság a nemi szerepfelfogásban, annál jobb az életminőség. Fontos, hogy a nőknek legyen beleszólása a politikába és a döntéshozatali mechanizmusokba, és fontos a közpolitikák alakításához való egyenlő hozzáférés joga. Gregor Anikó elengedhetetlennek tartja annak tudatosítását, hogy kiemelkedő szerepe van a nők egymás közötti szolidaritásának: „feladatunk a nő és nő közötti egyenlőtlenségek csökkentése”.
Mivel a színdarab lehetőséget kínál arra, hogy a témáról mélyrehatóan, szakértők bevonásával beszélgessünk, ezért a JÓL-LÉT Alapítvány célja, hogy a Nóra háló – országos gender tudatos munkaerő-piaci tanácsadó hálózat program keretében a nők munkaerő-piaci esélyeinek növelését tanácsadással segítő vidéki hálózati helyszíneken is bemutathassa a színdarabot és közös beszélgetések keretében dolgozza fel a társadalmi szintű problémát.
További információk a JÓL-LÉT Alapítvány honlapján olvashatók!
Háttér:
Az estet a kisgyermekes nők munkába visszatérését 2002 óta segítő JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány (www.jol-let.com) szervezi, mely jelenleg norvég partnere segítségével országos, tíz városban elérhető tanácsadó hálózatának kiépítésén dolgozik. Együttműködő partnerei a helyi Nóra-pontokat működtető civil szervezetek, amelyek 2014 nyarától munkaerő-piaci és anti-diszkriminációs tanácsadást nyújtanak az érintetteknek. Partnerszervezeteink: Civil Centrum Alapítvány (Székesfehérvár), Civil Érték Nonprofit Egyesület (Eger), CSAT Egyesület és Lépéselőny Egyesület (Debrecen), Factory Creative Life Nonprofit Kft (Szeged), GAK Nonprofit Kft (Gödöllő), Holdam Egyesület (Miskolc), Nagycsaládosok Balatonalmádi Egyesülete és Start Balaton Szakértői Csoport (Balatonalmádi), Pécsimami Egyesület (Pécs), Somogy Ifjúságáért Egyesület (Kaposvár).
Álláskeresési, pálya és karrier-tanácsadói munkájuk során gyakran tapasztalt(j)ák, hogy az kisgyermek(ek) gondozásával otthon töltött évek alatt meginog a párkapcsolat, a nők elveszítik gazdasági függetlenségüket, magukra maradnak a háztartással, gyerekneveléssel. Az ebben az időszakban rögzülő otthoni munkamegosztást, a függő viszonyrendszert, családon belüli hierarchiát, szabadidős kereteket a gyermekgondozási szabadság lejárta után újra munkába álló nők nehezen tudják kiegyenlítettebbé tenni. A pályaújrakezdésre felkészülést, az otthoni munkamegosztást, a rugalmas, családbarát munkahelyek kialakítását ösztönzi és segíti elő a téma szakértőjeként ismertté vált alapítvány.