Jelenlegi hely

Iskolaérettség régen és most…

Szülőként a legfontosabb, hogy a jó helyen tudhassuk a gyermekünket. Fontos, hogy tudjuk, biztonságban és jól érzi magát, szeretve és bátorítva van. Ezért is kifejezetten fontos az a pillanat, amikor iskolát választunk számára.

Iskolaválasztás, de hogyan?

Sok szülőben felmerül a kérdés, hogyan fog gyermeke helyt állni az iskola világában? Közelednek az iskolák nyílt napjai, ezen a szülőknek és a gyermekeknek több szempontból is érdemes részt venni. Egyrészt könnyebben tud majd az iskolaválasztással kapcsolatban a család döntést hozni, másrészt a gyermek számára is könnyebb egy ismerős helyen kezdeni majd a tanévet. Megnyugtató lehet számára, ha előzetesen megismerkedik a tanítónénikkel, az iskola épületével, s találkozik néhány jövendőbeli iskolatárssal is.

A mai gyerekek

Az iskolába kerülő gyermekek manapság teljesen mások, mint korábban. Sokkal gyengébb fantáziával rendelkeznek, ami még a játék közben is megmutatkozhat. Gyakran rövidebb ideig képesek koncentrálni, holott intellektuális képességeikben sokkal előrehaladottabbak lehetnek.

Ennek ellenére sokkal gyakoribb a mai gyerekeknél a beilleszkedési és beszédproblémák megjelenése, sokszor szorongva, aggodalmakkal telve vágnak bele az iskola világába. Több az egyéni odafigyelést igénylő gyermek is.

Az új közösség, új elvárások, teljesítményközpontúság, a kötelező jellegű kötöttebb életforma nagy rugalmasságot vár el a gyermektől. Ha nem kellően érett erre a feladatra, sajnos nagy nehézségei lehetnek, az amúgy is ebben az időszakban labilis biztonságérzete meginoghat.

Valóban érett?

De honnan is tudhatjuk, hogy gyermekünk valóban érett-e az iskolára? Több területen is vizsgálják az iskolaérettséget, többek között a testi jellemzők, a mozgáskoordináció fejlettsége, a testséma kialakulása, térérzékelés, beszéd- és gondolkodási készségek, emlékezet, figyelem témaköre mind ide tartozik.

  • Képesnek kell lennie végigülni a 45 perces tanórákat, fontos, hogy a több lépésből álló szóbeli utasításokat is megértse.
  • Szabályokat is be kell tudnia tartani, s nem árt, ha indulatkezelése is fejlettebb szinten áll.
  • A mozgás- és a finommotorika fejlettsége is szükséges ahhoz, hogy ne érjék kudarcélmények az iskolába kerüléskor.

A fent említett területek fejlesztésében a szülő maga is tud segíteni gyermekének, illetve ha szükséges szakembert is bevonhat a fejlesztésbe. Jelenleg ez azért is kiemelten fontos, mert míg a korábbi években lehetőség volt szülői kérésre egy évvel tovább maradnia a gyermekeknek az óvodában, a jövőben ez már közel sem ilyen egyszerűen fog működni.

Egyetértesz?

Többeket megosztott a döntés, melyben szigorítanák a hat éves gyermekek iskolába kerülését. Sok véleményt olvasni erről a közoktatást módosító csomagról, melyben a kormány több eddig jól működő területen is változásokat kíván bevezetni. A magántanuló státusz eltörlése, az igazgatóválasztás kereteinek módosítása és az iskolakötelezettségi korhatárral kapcsolatos intézkedések megreformálásával többen nem értenek egyet.

A korábbiakban a tanköteles kort elérve még egy további évig az óvodában maradhatott a gyermek, ha az óvoda vezetője, a szakértői bizottság, illetve akár a szülő kezdeményezésére egy iskolaérettségi vizsgálat ezt indokoltnak találta.

Új előírás lép azonban hatályba 2020. január 1-jétől, amely így hangzik a köznevelési törvény szerint:

Nkt. 45. § (2): …A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évében január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki... Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség.

A köznevelési törvény 94.§ (4g) bekezdésében olvasni arról, hogy a kormány fogja kijelölni azt a hivatali szervet, ami a tankötelezettség kezdetének egy évvel történő elhalasztását lehetővé teheti, s döntéseket hozhat ez ügyben. Egyelőre azonban még mindig nem tisztázott, hogy egyáltalán mely hivatal lesz az engedélyező szerv tulajdonképpen.

Eddig a gyermeket jól ismerő óvodapedagógusok és a szülő együttműködésével születhetett meg ez a fontos pedagógiai döntés, ami a gyermek iskolával kapcsolatos hozzáállását, bevésődéseit, az egész iskolai létet megalapozó első osztályban való működését befolyásolhatja.

Pedagógusok többsége tapasztalta már az iskolaéretlen gyermekkel kapcsolatos nehézségeket, melyek a kortársak mindennapjait is megnehezíthetik, illetve a gyermek saját maga is nagyon nehezen élheti meg sikertelenségét, kudarcélményeit, amik lehetséges, hogy egyáltalán nem jelentek volna meg, ha egy évvel tovább az óvodában maradhatott volna.

Információhiány és bizonytalanság

Egyelőre információhiány és bizonytalanság jellemzi a helyzetet, a napokban a Szülői Hang Közösség nyílt levélben fordul Kásler Miklós miniszterhez és Maruzsa Zoltán államtitkárhoz, 25 pontban összefoglalva kérdéseiket. Kérték a törvény végrehajtási módjának tisztázását, a szülők jogainak és lehetőségeinek részletezését is.

A Közösség azt a kérdést is felveti, hogy ezzel az intézkedéssel várhatóan a 2020/2021-es tanévben várhatóan több gyermek kezdi meg az iskolai tanulmányait, ráadásul nagyobb életkori szórással, hiszen egyszerre érkeznek a kötelezett hat éves és a még korábban egy évvel tovább az óvodában maradt hét éves gyermekek is.

Aggódnak a szülők azon is, hogy a gyermekek hirtelen létszámnövekedéséhez vajon biztosíthatóak-e a szükséges emberi és anyagi erőforrások, illetve a szülőknek egyénileg kell-e felkeresniük a gyermekkel a pedagógiai szakszolgálatot vagy az óvodában is megvalósítható-e a vizsgálat.

A helyzet tehát továbbra is bizonytalan, ami jelenleg sajnos nagy teherként nehezedik a szülőkre, óvodapedagógusokra, általános iskolai pedagógusokra és egyéb szakemberekre is.  

Felhasznált irodalom:
2019. évi LXX. törvény - A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről (Magyar Közlöny, 126.szám)
https://www.petroczigabor.hu/cikkek/igazgato_kollegaknak/koznevelesi_torveny_modositasa_2019.html
https://eduline.hu/kozoktatas/20191001_Szuloi_Hang_nyilt_level

Felhasznált fotók: www.freepik.com


Szerző: Teveliné Horváth Melinda 
okleveles pszichológus, pedagógus, terápiás kutya felvezető, life coach
https://www.facebook.com/tevelinemelinda/

- KAPOSVÁRIMAMI -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

A humor és a nevetés nemcsak jól esik, de egészséges is!

A humor és a nevetés nemcsak jól esik, de egészséges is!

Május első vasárnapja Anyák napja mellett a nevetés világnapja is. Egy szívből jövő nevetés jót tesz az egész testnek és léleknek. Nem csupán a stresszt csökkenti vagy az immunrendszert erősíti, hanem segít megelőzni a depressziót és javítja az önértékelést is.
Munkások vagy a munka ünnepe? Mióta ünnepeljük május 1-ét Magyarországon?

Munkások vagy a munka ünnepe? Mióta ünnepeljük május 1-ét Magyarországon?

Itthon május elsejéről először 1890-ben emlékeztek meg, az első felvonulást a Városligetben tartották. De miért május 1-én ünneplünk?
Május első vasárnapja: a nevetés világnapja is

Május első vasárnapja: a nevetés világnapja is

Tudtad, hogy május első vasárnapja a nevetés világnapja is? És azt, hogy először 1998-ban Indiában egy úgynevezett nevető klubban tartották meg?
Anyai küldetések – te melyik film műfajába illessz be?

Anyai küldetések – te melyik film műfajába illessz be?

Egy kisgyermekes anya napja egy akciófilmbe illő kihívások sorozata: reggeltől estig pelenkacsaták, katasztrófaelhárító műveletek, békítő bírák testületi ülései és mentőexpedíciók sokasága a játszótéren. Sok sírással, bizonytalansággal, puszival és öleléssel.
Ugrás az oldal tetejére