Minden sportban, ha nyerni akar valaki, el kell sajátítani a mozgás formáit, a szabályokat, rengeteget kell gyakorolni, csak így lehet megnyerni egy-egy versenyt. Nincs ez másképp az egyetemre járással sem.
Sajnos gyakran csak arra figyelünk, hogy sikerüljön bekerülni az egyetemre. Bízunk benne, hogy utána már sínen van a gyerek. De ez sajnos nem mindig van így.
Gondoljunk csak bele, egyes szakokon milyen nagy a lemorzsolódás. Vannak olyan alapozó tárgyak, amelyeken akár évekig sem tudnak túljutni a diákok, és állandóan újra és újra fel kell venniük az adott tárgyat. Ezzel az a baj, hogy ilyenkor a friss egyetemista önbecsülése, önbizalma sérül, vagyis egyre kevésbé fog hinni magában és abban, hogy az adott tárgyat valaha is el tudja végezni.
Rosszabb esetben eljöhet az a pont, amikor már nincs kedve folytatni az egyetemet, vagy netán újra kell felvételiznie. Ezzel nem csak az a baj, hogy pszichés problémákat okoz, hanem éveket is veszít vele a diák, ezzel akár pénzügyileg is nagy költségeket okozva magának és családjának.
Hogyan lehet ezt megelőzni?
Az egyetemre járásnak is megvannak a maga szabályai. Ha ezt sikerül elsajátítani, akkor rögtön tudatossá fog válni, mely dolgokra kell figyelni, hol kell fejlődni, és hol érdemes már az elején segítséget kérni.
Miből áll az egyetemre járás módszertana?
Az egyetemistáknak több területen érdemes fejleszteniük magukat ahhoz, hogy sikeresen vegyék az egyetemi akadályokat. Ezek a területek az alábbiak:
- Tanulásmódszertan
Az egyetemi években máshogy kell tanulni, mint ahogyan azt a diákok megszokták a középiskolai éveik során. Látszólag nyugodtabb hetek után zárthelyikkel teli hetek, majd a vizsgaidőszak következik, amikor hirtelen kell számot adni a tudásról sok különböző témakörben. Ez kihívás tanulásmódszertani szempontból is, ezáltal gyakran stressz forrása, ami könnyen leblokkoláshoz, pánikhoz, és nem megfelelő teljesítményhez vezethet.
- Időmenedzsment
Egy főiskolás, vagy egyetemista diák számára szintén terhet jelenthet, hogy megfelelően ossza be az idejét: legyen idő a beadandók elkészítésére, tanulásra, órára járásra, és emellett azért lehessen pihenni is, hobbival foglalkozni, magánélettel törődni. Ez is kihívás a diákok számára. Nem beszélve arról, hogy azért is jó megfelelő időmenedzsmentet kialakítani már egyetem alatt, mert később, a munka világában hatalmas előnnyel indul az, aki hatékonyan tudja használni az idejét.
- Idegennyelv-tudás
A mai világban ez teljesen egyértelmű követelmény. Legalább angolul társalgási/tárgyalási szinten kell tudni kommunikálni. Ezen felül előny további idegen nyelvek ismerete. Gondoljunk csak bele, mekkora lépéselőnyben lesz az a diák a többiekkel szemben, aki tud informálódni a szakmájában nemzetközi területekről is, illetve nem csak magyar nyelven tud kapcsolatokat építeni! Ezzel el is értünk a következő pontra.
- Kapcsolatteremtő és ápoló képesség
A főiskolára, egyetemre járás csapatmunka. Muszáj egymást segíteni, támogatni. Túl sok információra van szükség, túl sok mindent kell megérteni, ez egyedül nem megy. Introvertált és extrovertált személyiségek egyaránt meg tudják találni a boldogulásukat ebben a környezetben, de folyamatosan foglalkozni kell vele.
- Személyes márka építése
Nem árt, ha egy diákot ismernek az oktatói, diáktársai, később a szakmabeliek. Érdemes tudományos kutatásokban, egyetemi projektekben részt venni még a tanulmányi évek alatt. Ezáltal sok szakmabeli embert meg lehet ismerni még diákként, és nagyobb tudásra lehet szert tenni, mint ha csak a minimumot teljesíti az adott diák a főiskolán vagy az egyetemen.
- Tudatos karrierépítés már az egyetemi évek alatt
A felsőoktatási évek arra is tökéletesek, hogy ki lehessen próbálni különböző típusú munkákat. Érdemes próbálgatni, hogy
- Milyen típusú munkakörnyezet a megfelelő?
- Miben a legjobb az adott diák?
- Milyen napi időbeosztásban tud a legjobban dolgozni?
- Milyen típusú emberekkel tud legjobban szót érteni?
Ezeket diákként még sokkal könnyebb kitapasztalni, mint később, élesben, a munka világában.
- Egyetem melletti tevékenységek
Nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy az egyetemi évek során is fontos az élet sokszínűségét megtartani. Ilyenkor sajnos kevesebb idő juthat a barátokra, magánéletre, rekreációra, pihenésre, vagy hobbira. Pedig akár a hosszú távú egészséget, vagy a boldog életet tartjuk szem előtt, ezekre is hatalmas szükség van. Szerencsére látunk példát arra is, hogy felsőfokú tanulmányok mellett van, aki sikeres élsportoló, vagy akár egy teljesen más szakterület kiemelkedő képviselője. Ezek a területek később akár egy újabb hivatássá is válhatnak, érdemes ezekkel is foglalkozni.
A fent említett példákból látható, hogy a főiskolára, egyetemre járás egy komplex rendszer, aminek minden elemét érdemes folyamatosan fejleszteni, csiszolni ahhoz, hogy egy diák a lehető legtöbbet ki tudja hozni magából és a lehetőségeiből ezen évei során.
Szerző: Dr. Lipták-Váradi Julianna, egyetemi oktató, okleveles építőmérnök
www.egyetemievek.hu
Ez is érdekelhet:
Mi leszek, ha nagy leszek? A megfelelő egyetem kiválasztása
Vannak szerencsés gyerekek, akik már nagyon korán tudják, mi szeretnének lenni, ha felnőnek. Mert már korán megtalálják, hogy mi az a terület, ami sokkal jobban érdekli őket, mint bármi más. Vagy éppen nagyon korán kitűnik tehetségük egy-egy vonalon. De mi a helyzet az olyan gyerekekkel, akiknél ez az irány nem teljesen egyértelmű? Hogyan válasszon egyetemet egy olyan diák, akit például rengeteg minden érdekel, de egyik téma sem kimagaslóan?
Bővebben »
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges