Jelenlegi hely

Napló egy három gyermekes család életéről a koronavírus idején 11.

Csak néztem ki a fejemből és arra gondoltam, hogy most kéne szabadságra menni.

2020. április 3.

Már tegnap este eldöntöttük, hogy ez a mai nap más lesz, mint a többi.

Kert ide vagy oda, a gyerekeknek (és nekünk is) muszáj volt egy kicsit kiszabadulni itthonról. Nagyon messze még ennek a helyzetnek a vége....

Tegnap vacsi után kihirdettük a nagy tervet: elmegyünk túrázni a Bükkbe!!!
Reggeli után elkezdtünk készülődni a “nagy útra”. Mindenki tette a dolgát.
A pici szétpakolta a játékait, a nagyok összevesztek, kiabáltak, és pizsamában szaladgáltak. Apa az utolsó pillanatig dolgozott.
Én gyümölcsöt szeleteltem, rágcsálnivalót csomagoltam, innivalót készítettem, táskát pakoltam, rendet raktam, gyereket öltöztettem és persze motivációs beszédet tartottam a felöltözés érdekében.
Végre elindultunk. Mind a hatan.
Anya, apa, 3 gyerek és 1 kutya.

Olyan helyet választottunk, amiről tudtuk, hogy főszezonban sem túl látogatott. Így majdnem biztosra vehettük, hogy senkivel nem fogunk találkozni. (Egy lelket sem láttunk.)
Egy hatalmas tisztásnál álltunk meg. A gyerekek és persze a kutya - akiről a póráz is lekerült - felszabadultan rohangáltak.

Picit túráztunk is, farakásokat másztunk, hóvirágot csodáltunk, havat (is) láttunk.
Nevettünk, szabadok voltunk.
Hazafelé - már az autóból - több helyen is láttunk piknikező családokat.
Gondoltam, az élmény és a jó levegő majd megteszi a hatását. A pici biztos jó nagyot alszik és a nagyok is elfáradnak majd.
Na, persze.
A Mini csak annyit aludt, míg haza nem értünk. (kb. 20 perc)
A nagyoknak még tanulásra (Juhéj!) és veszekedésre is futotta az energiából.
Engem bezzeg nem kell majd este altatni!
(Hogy bírja még mindig a csepp gyerek ekkora energiával pakolni a kockákat, mikor én nézni is fáradt vagyok?!?!)

2020. április 4.

Kell egy kis áramszünet

Azt hiszem ma elértem az első mérföldkövet, így a bezártság idején.
Mióta itthon vagyunk, tettem a dolgom, igyekeztem a legjobb tudásom szerint helytállni, csináltam, amit kellett.
A mai nap is így indult. Reggeli, kertrendezés, kutyasétáltatás.
Aztán valami eltörött. Bennem. Megvoltak a mai napra is a tervek: gyerek szobák rendberakása, ágynemű mosás, takarítás, udvari program, gyakorlás, stb., stb.
A picur felfordította a nappalit, a nagyok veszekedtek, a kisszobában leszakadt a könyvespolc, a tej forralás közben odaégett.
Szóval végignéztem a lakáson és .... végtelen nyugalommal helyet foglaltam a kanapén. Majd ..... csendben hagytam, hogy maga alá temessen a felfordulás.
Csak néztem ki a fejemből és arra gondoltam, hogy most kéne szabadságra menni.
Hosszú percekig ültem ott.....
Arra jutottam, hogy most vagy elindulok a bekattanás - nem is oly -rögös útján vagy beveszem a leszarom tablettát és hagyom a francba az egészet.
Az utóbbit választottam. Ebéd után kivezényeltem a kölköket az udvarra és igyekeztem nem gondolni a benti káoszra.
Csodás délután volt.
Egészen este 6-ig.
Akkor a legnagyobb kitalálta, hogy palacsintát szeretne sütni. Gyakorlott anyák már tudják, hogy ez az a fajta ajándék, ami után szalad a konyha, takarítani anyának kell és valami rendes kaját is össze kell dobni, mert az édes palacsinta után jól esne valami sós is a családnak...
Szóval a lakás most úgy fest, mintha bombatámadás érte volna és utána még egy komplett óvodai csoport is beszabadult volna a katasztrófa sújtotta övezetbe.

De elő a leszarom tablettával!
Holnap is van nap!
A kupi megvár

2020. április 5.

Aztán mehet minden tovább

A rest kétszer fárad. Eme bölcs mondást nem egyszer hallottam a szüleimtől.
Ma meg is tapasztaltam. (Oké! Nem most először!)
A tegnapi nap után ma dupla annyi meló szakadt a nyakamba. A házimunka - ahogy sejtettem - megvárt. Valahogy senki sem akarta megcsinálni helyettem, míg aludtam.
Ma reggeli után a két kicsi (8 és 2 éves) olyan egyetértésben játszott, hogy nem volt szívem megzavarni őket. Építettek, autóztak majd bújócskáztak és nagyokat kacagtak. Nem volt szívem megzavarni őket, holmi rendrakási kötelezettség miatt. Inkább megcsináltam az ő részüket is.
Ebédre tárkonyos zöldségragu leves volt zsemlegombóccal. (Reményeim szerint így legalább esznek valamennyi zöldséget a gyerkőcök a retek és újhagyma mellett)
Másodiknak csirkecomb volt zacskós krumplival. Nálunk a zacskós krumpli a sütőzacskóban sült és utána megpirított krumplit jelenti.
Délután még egy kis kreatív foglalkozásra is futotta.

Eredetileg a kicsinek/kicsivel alkottam volna, de a nagyobbak is kedvet kaptak, így egy kisebb csapat állatka került ki az apró kezek alól.
Kertészkedés és kenyérsütés is belefért a mai napba.

A következő hetekben (hónapokban?) igyekszem a saját tapasztalataimat, ötleteimet megosztani veletek, hogy mi hogyan éljük meg a be/elzártságot három gyerekkel.

Segítsünk egymásnak!

Szerző:  Pál Veronika
- Miskolcimami -

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.
Ugrás az oldal tetejére