Jelenlegi hely

Anyakérdőív

A  hétköznapi élet egyáltalán nem olyan szép és tökéletes, mint a filmekben, illetve a magazinokban...

Mitől leszek jó anya, rossz anya?

Jó anya leszek, ha következetes vagyok és határozott, kijelölöm a szabályokat, amelyeket a gyermekeim is ismernek és elfogadnak. Így valamelyikükből még vezető (vagy más sikeres ember) is lehet, mert határozott, kitartó és magabiztos lesz. Valahogy így raktározódtak el bennem az utóbbi évek gyerekneveléssel kapcsolatos cikkek tömkelege.

A valóságban azonban nem tudom egyértelműen kijelölni a határokat, nem vagyok következetes. Kijelentem mérgemben, hogy a gyerekek nem tévézhetnek, aztán fél óra múlva - amikor meglátom a rendetlenséget a konyhában, kétségbeesek és mentőővként – eldöntöm, mégiscsak jöhet a mesenézés.

Ebből a szempontból, sajnos "rossz" anya vagyok.

Szintén nem díjazom magam olyankor, amikor nincs elég türelmem "unosuntalan" ismételni, hogy "ne sikíts, ne verekedj, ne ordibálj, rakd helyre a játékot, menjél kezet mosni"! Ehhez hasonló utasítgatások közepette sejtem, hogy nem olyan hangnemben kellene mondanom, mert olvastam a pozitív fegyelmezésről, de adott pillanatban, sajnos erre futja az energiámból. Hangos rendteremtő kezdeményezéseim során érzem, hogy máshogy kellene, türelmesen, szép szóval.

De vannak pillanatok amikor, pl: este fürdetésnél, altatásnál, már nem megy. Ilyenkor szokta mondani a nagyobbik lányom, megállva, csípőre tett kézzel a szemembe nézve, lassan, hogy: "anya, ha nem kiabálsz akkor is hallom".

A gyerekeket próbálom a társadalmi elvárásoknak, olykor a családtagok elvárásainak megfelelően nevelni. Bár bevallom őszintén, egyes szabályokon néha magam is csak jókat derülök. Jól van tudom, hogy az együttélésnek vannak bizonyos normái és tökéletesen viselkedő gyermekeket kell nevelni. Azonban belülről úgy gondolom, olyan jó néha csak úgy sikongatni, kiabálni, szétrumlizni és pl.: nem foglalkozni azzal mikor lesz majd újra rend.

Mitől leszek jó szülő, rossz szülő?

Mostanában folyton olyan cikkeket találok, amelyek arról szólnak, mivel árthatsz a gyerekednek, mi okozhat neki lelki károsodást. Folyamatosan arról olvasok, hogyan legyünk türelmesek, hogyan oldjuk meg nézeteltéréseinket családtagjainkkal, fektessük le időben a gyerekeket, ne halmozzuk el ajándékokkal, ne engedjük sokat tévézni, számítógépezni, ne etessük édességgel, ne járassuk túl sok különórára. Néha úgy érzem, soha nincs vége az intelmeknek.

Nos, bevallom  ismerem a fenti jótanácsokat, mégsem tudom maradéktalanul betartani azokat. Néha elhúzódik az esti fürdés, altatás, a közös meseolvasás néha játékba torkollik, esetleg párnacsatába, van úgy hogy a gyerekek később kerülnek ágyba és reggel később ébrednek. Sokszor elérik, hogy legyen reggel és este is mesenézés, főleg amikor nincs óvoda. Az édességfogyasztást szintén megpróbáljuk minden héten új alapokra helyezni. Különösen egy hét nyaralás, strandolás után, amikor alkalmanként a fagyi és a jégkrém játsza a főszerepet a táplálkozásban.

Mindig mindent megteszek  annak érdekében, hogy gyermekeim jól fejlődjenek?

Ezt a kérdést passzolom, nem tudom, hogy én mindent megtettem (megteszek-e) a gyerekek megfelelő fejlődéséért. Megpróbálom azonban folyamatosan biztosítani számukra a biztonságot, sok-sok szeretetet, a megfelelő családi hátteret, lehetőség szerint megfelelő teret, hogy fejlődjenek, megismerjék saját magukat, megpróbálom nem túlszabályozni őket.

Szokott lelkiismeret furdalásom lenni valamilyen cselekedet miatt?

Az elveszített türelem, a tévézés lehetővé tétele és az édesség miatt is néha furdal a lelkiismeret. Néha bánt, hogy nem játszom  annyit a gyerekkel, illetve nem figyelek rá kellőképpen.

A  hétköznapi élet egyáltalán nem olyan szép és tökéletes, mint a filmekben, illetve a magazinokban. A szülőknek is lehet rossz napjuk, lehetnek betegek, fáradtak vagy éppen rosszkedvűek. Ilyenkor bizony megesik, hogy kevésbé tolerálják gyermekeik viselkedését. Mindenki másképp csinálja és a szülők, ha egyformán is szeretnek, eltérően fegyelmeznek, más- és más szabály betartását tartják fontosnak. A lelkiismeretfurdalás és az aggódás a gyermekes lét velejárója.  

Hannamami

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Támogatás a gyermekvállalás útvesztőjében

Támogatás a gyermekvállalás útvesztőjében

Sok pár életében elérkezik az a pillanat, amikor úgy érzik: készen állnak arra, hogy bővüljön a család, és gyermek érkezzen az életükbe.
A háziasszonyok dicsérete

A háziasszonyok dicsérete

Valójában mit jelent háziasszonynak lenni? Ha be tudnánk lesni az emberek fejébe, hogy valóban az őszinte véleményüket kapjuk meg, akkor valami ilyesmit találnánk: sütni-főzni, mosni-vasalni, takarítani, rendben tartani. Hát vágyhat ennél többre egy modern, öntudatos nő 2025-ben?
11 dolog, amire az utazás tanított

12 dolog, amire az utazás tanított

Szélesebb látókör, inspiráció, problémamegoldás, mélyülő önismeret, újabb nézőpontok… Minden utazás tanít valamit.
Ingerlékeny, türelmetlen, túl van pörögve? És tessék mondani, hogy aludt?

Ingerlékeny, türelmetlen, túl van pörögve? És tessék mondani, hogy aludt?

Egyre több ismerősöm említi, hogy nem alszik jól, fáradt, türelmetlenebb, rosszabbul koncentrál, nem halad olyan gyorsan a napi feladatokkal. Ijesztőbb, hogy tinédzser gyerekeim ugyanezzel küzdenek időnként.
Ugrás az oldal tetejére