Jelenlegi hely

Luca napján nőknek dolgozni tilos!

Az adventi időszak egyik legkülönlegesebb napja december 13-a, mely a 16. századi Gergely-féle naptárreform előtt az év legrövidebb napja volt.

A kereszténység előtti időkben a téli napfordulót a napistenek születésének időpontjaként tisztelték, az egyház pedig a „világosság születésének” kezdetéről emlékezik meg. Ma már a téli napforduló csillagászati és földrajzi eseménye december 21-én, esetenként 22-én következik be.

Ki is ez a Luca?

A keresztény hagyományok szerint Luca nem más, mint Szent Lucia, aki egy előkelő szicíliai családban nevelkedett. A keresztény hitre tért szép fiatal leány szüzességet fogadott, hogy életét Krisztusnak szentelhesse, majd mártírhalált halt hitéért. Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán nevét a fény (latinul: lux) szóval is kapcsolatba hozták, emiatt már a középkorban a vakok és szemfájósok védőszentjének tekintették. Mivel Lucia Jézus Krisztus menyasszonyának vallotta magát, ezért házasságszerző szent is, az eladó lányoknak mennyei pártfogója.

A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. A szent mellett megjelenik a rettegett, banyaszerű Luca, „luca-puca”, „lucaasszony”: az a boszorkány, aki a napfordulatot megelőző téli sötétség szimbóluma. Kísértetszerű, rémisztő szellemalak, külseje csúnya öregasszonyé vagy fehérleples alaké, szerepe a büntetés és a rontás. Emiatt korábban ritkán adták e nevet a lánygyermekeknek, mióta azonban ez az archaikus hagyomány háttérbe szorult, gyakoribbak lettek nálunk is a Lucák.

Dologtiltó nap

Az ősi hiedelem szerint Luca napján tilos volt a lányoknak, asszonyoknak dolgozniuk. Ha ezt a parancsot megszegték, súlyosan megbűnhődtek. Tilos volt mosni, kenyeret sütni, tüzet gyújtani vagy varrni, mert büntetésből Luca bevarrta a tyúkok „tojókáját”. E napon sem kölcsönadni, sem kölcsönkérni nem volt szabad, nehogy a kölcsön a boszorkányok kezére kerüljön.

Luca-napi hagyományok

Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, amikor a bűbájosok, rontó lények szabadon tevékenykedhettek, és tevékenykedtek is; így aztán mindenütt védekeztek azok ellen.

A legelterjedtebb módszer a fokhagyma használata: az emberek megették, vagy bekenték vele az ajtófélfáját, ablakkeretet, az istállót, az állatok fejét. Az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, hamut szórtak a kapuk elé, lefekvés előtt pedig fokhagymás kenyeret ettek, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket. A gazdasszonyok megsöprűzték a gyanútlan tyúkokat, hogy sokat tojjanak. E napon egyébként vigyázni kellett a söprűkre is, nehogy azon nyargalásszanak a boszorkányok.

Országszerte szokás volt, hogy a jeles nap hajnalán a legények, fiúk „kotyolni” vagy „palázolni” indultak. Lopott szalmát vagy fadarabot vittek magukkal, arra térdepelve mondták el köszöntőjüket, bő termést, a jószág nagy szaporulatát kívánva. Ki ne ismerné a rigmust:

Kotyolómondókák

Luca, Luca, kitty – kotty, kitty – kotty 
Galagonya kettő, három. 
Száraz körtét várom! 
Ha nem adtok hurkát, 
Elviszem a Julcsát! 
Ha nem adtok szalonnát, 
Levágom a gerendát!

****

Luca, Luca kitty- kotty, kitty- kotty,
Néném asszony litty- lotty, litty- lotty.
Tikjaik, lúdjaik jó tojók legyenek,
Százat tojjanak, ezret költsenek!

A háziasszony vízzel fröcskölte, kukoricával öntötte le a kotyolókat, ezt utána libáival, tyúkjaival itatta, etette fel. Úgy tartották, szerencsét hoz a tyúkokra, ha aznap legény érkezik elsőnek a házhoz A kotyolók ajándékba tojást kaptak, de ha nem, akkor fenyegetőzni kezdtek: „Egy csirkéjük legyen, az is vak legyen!”

A kisebb gyerekek a szomszéd kerítéséből letört karón guggoltak, hogy elvigyék a szomszéd szerencséjét, amolyan „dögöljön meg a szomszéd tehene is” logika alapján. Minden család vitte a szomszéd szerencséjét, így aztán lehetett egymást okolni.

Szintén Luca-napkor voltak szokásban bizonyos, finomnak éppen nem mondható tréfák is. A legények a lányos házaknál például szétszórták az udvarban a szalmát, leakasztották a kertkaput; máshol a szekereket darabjaikra szedték, és a háztetőn állították össze, a gazda legnagyobb bosszúságára.

Jövendölések napja

Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenységvarázslásra, mint házasság-, halál- és időjóslásra: a hiedelmek szerint Luca méhében hordozza az új esztendő reménységeit, gondjait és próbatételeit is. Bár a hagyományok már nem élnek olyan elevenen, egy-kettőt érdemes kipróbálni!

A legelterjedtebbek természetesen a szerelmi jóslások voltak. A házasságkötés előtt álló lányok ezen a napon 12 gombócot főztek, előzőleg mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta, ki lesz a férjük. Mások ólmot öntöttek, hogy megtudhassák leendő férjük foglalkozását. Egy másik jóslás szerint a lányok papírdarabokra írták a férfineveket, majd azokat egyesével a tűzbe dobták. Csak az utolsó cédulát hagyták meg: ez mutatta a vőlegény nevét.

A szerelmi mágiákhoz tartozik a Luca-zöldághajtás is. A lányok somgallyat tettek a vízbe, és ha az ágak karácsonyra kizöldültek, a lány hamarosan férjhez ment. Ezt magukkal vitték az éjféli misére, utána titokban megérintették azt a legényt, akit ily módon is igyekeztek magukhoz kötni.

A lucakalendárium szerint a karácsonyig hátralévő 12 nap időjárásából lehet következtetni az egész évire. Úgy tartották, hogy ami adott napon megtörténik, az rávetíthető az adott hónapra. Az időjárásra a székelyek hagymából jósoltak. A vöröshagymából lefejtettek 12 réteget, ez az év egy-egy hónapjának felelt meg. Mindegyikbe egy kevés sót szórtak, amelyikben elolvadt, az a hónap esősnek ígérkezett.

Magyarországon Luca-napon a család minden tagjának sütöttekek egy lucapogácsát, és egyikbe pénzdarabot rejtettek el. Aki ráharap, szerencsés lesz. E napon vetették a lucabúzát is: azt tartották, ha karácsonyra kizöldül, jó termés várható.

Luca széke

A legismertebb népi szokás Luca székének faragása. A Luca-szék hagyományos alakja az ősrégi idők óta varázserejűnek hitt pentagramma, magyarul boszorkányszög: egy szabályos ötszög köré irt öt egyenlő szárú háromszögből kialakuló csillag.

Ezen a napon kezdték el készíteni kilencféle fából, úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni. (Innen ered az a mondás is, hogy „Lassan készül, mint a Luca széke”.) Arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait: aki rááll karácsonykor a templomban pontban éjfélkor a maga által készített székre, az megláthatja, hogy kik a boszorkányok, mert ilyenkor azok szarvat viselnek. Ezután a fiatalembereknek menekülniük kellett a boszorkák elől.

A menekülők a zsebükben mákot vittek, hogy futás közben elszórhassák. A boszorkányoknak a mákszemeket fel kellett szedegetniük, így a szék tulajdonosának volt ideje kereket oldani.

A Luca-ostor ennek a népszokásnak egy változata, amit úgy készítettek, hogy az ostort alkotó zsinegen minden nap egyet csavartak. Karácsony éjjelén az ostor hangjára gyűltek a boszorkányok.

Luca-nap a nagyvilágban

Lombardiában Mikulás helyett Luca az ajándékozó. December 13-ra virradóra körbejár szamara hátán és megajándékozza a gyerekeket. Az ajándékra várók egy kis csészében tejet és kekszet készítenek neki az ablakba, és szénából készült csokrokat függesztenek ki, hogy Luca szamarát is megetessék.

Érdekesség, hogy az angolszász területről ismert, száj- és szemnyílással ellátott sütőtök magyar területen is ismert volt. A Dunántúlon ezen a napon készítették, belsejébe gyertyát tettek, majd az ablakba helyezték, hogy a háziakat megijesszék. A skandináv országokban, ahol a fényre a hosszú, zord tél miatt nagyon vágynak az emberek, Luca napja lényegesen jelentősebb ünnep, mint nálunk.

Tóthárpád Ferenc verse Luca-napra:

Szórom a mákot

Luca, Luca széke
elkészül-e végre?
Édesapám faragja,
kész már minden darabja.

Össze kéne rakni!
Minek még faragni?
Türelmetlen gyermekek
várják már az ünnepet.

Karácsonykor éjjel
félve nézek széjjel.
Szórom, szórom a mákot,
nagyon-nagyon vigyázok.

Éjfélkor felcsendül,
hálaének zendül.
Minden hívő énekel,
szentmisével ünnepel.

Felállok a székre,
Luca, Luca-székre.
Templomajtók nyíljatok!
Boszorkányok fussatok!

 

Források: 1, 2, 3, 4

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Régi idők karácsonya Budapesten

Régi idők karácsonya Budapesten

Milyen volt az ünnepi készülődés az elmúlt évszázadban a fővárosban? Régi képekkel mutatjuk be, hogy milyen is volt egykor a karácsonyi forgatag.
Ingyenesen látogatható az elképesztő karácsonyi fényben úszó csodaház

Ingyenesen látogatható az elképesztő karácsonyi fényben úszó csodaház

Eta néni 2021-ben ismét sok szeretettel vár mindenkit! Nyitva a ház az adventi időszakban.Dabason van egy ház, ami varázslatos ünnepi fényárban úszik. De nem egyszerűen tujákra aggatott fényfüzéreket kell elképzelni, hanem egy olyan színes csillogást, mintha becsöppentél volna egy karácsonyi Hollywoodi rajzfilm közepébe. Eta néni több mint tíz éve díszíti fel házát és udvarát az ünnepek közeledtével.
Országos adventi programajánló

Országos adventi programajánló

Adventi ablaknaptár, gyertyagyújtások, vásári és betlehemes programok.. a várakozás, a csodák, a meglepetések időszaka. Különleges adventi programok készülődnek szerte az országban, válogattunk belőle.
Már látogatható a Vörsi Betlehem

Idén újra látogatható a Vörsi Betlehem

Tudtad, hogy egy Balaton melletti kis faluban látható Közép-Európa legnagyobb betleheme? Idén 72. alkalommal építette fel Vörsön a falu apraja-nagyja Jézus születésének pillanatát megörökítő bibliai jelenetet, aminek csodájára járnak a világ minden részéről.
Ugrás az oldal tetejére