Jelenlegi hely

Miért alakul ki a kisgyerekek ragaszkodása a plüssmackókhoz, takarócsücsökhöz? – a vigasztárgyak szerepe a kicsik életében

Ki ne emlékezne, milyen volt gyerekként este, elalvás előtt szorosan magunkhoz ölelni a kedvenc plüssállatunkat? Sőt, lehet, hogy nem is plüssállat ugrik be, hanem egy takarócsücsök, vagy a kedvenc párnahuzat, amihez mindenáron ragaszkodtunk, amikor eljött az esti mese és a lámpaoltás ideje.

Talán nem is emlékszünk arra, mikor kezdődhetett ez a ragaszkodás, és ez több mint valószínű: hiszen abban az időszakban, amikor a kis kedvenc tárgyakhoz való kötődés elindul, akkor még csak nagyjából 7 hónaposak lehettünk.

Miért alakul ki ez a ragaszkodás, és miben rejlik ennek a hatalmas jelentősége?

A csecsemő születése után, az első néhány évben fantasztikusan gyors fejlődésnek indul, nem csupán fizikailag és mozgásában, hanem az észlelési és gondolkodási folyamataiban is. A csecsemő azzal a „világképpel” születik meg, hogy ő, és az a személy, aki a gondját viseli, az édesanyja, valójában egy és ugyanazon személy.

Kezdetben még nem tud különbséget tenni önmaga és a világ között. Nagyjából röpke 7 hónap múlva lesz figyelmes arra, hogy ő és anya valójában két különálló személy – viszont annak az ismerete, hogy a tárgyak, személyek akkor is léteznek, amikor nem látjuk őket, ilyenkor még nem alakult ki benne. Ha kukucs-játékot játszunk egy 7 hónapos csecsemővel, észre is vehetjük, hogy őszinte csodálkozás jelenik meg a kis arcán, mert nem érti, hová tűntünk hirtelen.

Tehát azt már érti, hogy anya egy különálló lény, de azt még nem tudja, hogy ha anya kimegy a szobából, és ezáltal kikerül a látóteréből, vajon visszajön-e. Nagyjából tíz hónapos kora körül lesz az, amikor ez a tudat, a tárgyállandósság fogalma elkezd kialakulni benne, habár az anyára vonatkozó érzelmi tárgyállandósság végleges megszilárdulása később következik be, két-három éves korban. Addig is ennek az átmeneti állapotnak gyakori vendége a szeparációs szorongás: vagyis a nyugtalanság, vagy keserves sírás, amikor anyát, a biztonságot, odabújást, megnyugtatást jelentő személyt nem látja.

Itt kerül színre a plüssmackó és társai, a takarócsücsök, a párnahuzat fontos szerepe.

Ezeket a pszichológia (a kötődéselmélet egyik legfőbb alakja, Donald Winnicott után) átmeneti tárgyaknak, vagy más néven vigasztárgyaknak nevezi. Funkciójuk pedig nem más, mint a biztonság megteremtése a kicsi számára, aki ezt a kis tárgyat bármikor magához ölelheti, amikor csak szükségét érzi: általában elalvásnál, vagy amikor nyűgös, fáradt, beteg, amikor menni kell a doktor nénihez, de akár magával hozhatja egy mesekönyv lapozgatásához is társaságnak.

Ezek a tárgyak teszik lehetővé, hogy a számára érzelmileg nehéz helyzetekkel meg tudjon birkózni. Az átmeneti tárgyak tehát a csecsemő, sőt a kisgyermek életének, fejlődésének fontos szereplői, és ezt a szerepüket általában óvodáskor végéig meg is őrzik.

Az óvodáskor során, sőt akár később is, a plüssállatok szerepe kibővül: fontos kellékei lesznek a szerepjátékoknak, a mindennapi élmények eljátszásának is, de beszélgetőtársakká is válnak egyben. Ilyenkor már kevésbé funkcionálnak átmeneti tárgyként, legalábbis otthon – de amikor számára új, idegen helyzetbe kerül a gyerkőc, még természetes, hogy nagyobb biztonságban és nyugodtabbnak érzi magát, ha vele van a kedvenc alvós állata. Például, ha kórházba kerül, vagy a nagyinál alszik egyik este, de még ha kisiskolásként táborba megy, akkor is jó szolgálatot tesznek a plüssmackók és társaik.

Általában óvodáskor végére lecsökken az átmeneti tárgyak jelentősége, de ha a gyermek még kötődne hozzá, akkor engedjük meg neki, hogy fenntartsa ezt a számára fontos kapcsolatot! Ha majd úgy érzi, hogy kevésbé van szüksége rá, magától el fogja hagyni, vagy majd csak nagyon ritkán veszi elő őket újra – például amikor tiniként először lesz szerelmi bánata… saját élmény. smiley

May Nikolett
pszichológus
Lelkierő elvitelre

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Ne felejtkezzünk el cserepes növényeink téliesítéséről sem!

Ne felejtkezzünk el cserepes növényeink téliesítéséről sem!

Olcsó tippek és fortélyok az egészséges növényekért és a cserepes növények fagymentes átteleltetésért.
Ezt árulják el rólunk a takarítási szokásaink a pszichológus szerint

Ezt árulják el rólunk a takarítási szokásaink a pszichológus szerint

Sokan tapasztalhatjuk, hogy a takarítás nem pusztán házimunka, hanem lelki, pszichés folyamat is: nemcsak a lakóterünket tisztítjuk meg és rendezzük el, hanem vele a gondolatainkat, a lelkünket is. Ez pedig nem véletlen: a lakásunkhoz, a rendhez vagy éppen a rendezetlenséghez való viszonyunk ugyanis jóval többet mond el rólunk, mint gondolnánk. Az LG Fuller Bianka pszichológussal járta körül, miről árulkodnak a szokásaink.
Az ADHD-s gyerek agya másként reagál jutalomra, büntetésre

Az ADHD-s gyerek agya másként reagál jutalomra, büntetésre

Miért vallanak kudarcot a hagyományos nevelési módszerek az ADHD-s gyerekeknél? Az október a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) és a diszlexia tudatosításának hónapja. A viselkedési tünetek mögött gyakran specifikus kognitív gyengeségek állnak. Szerencsére ma már egyre kevésbé azonosítjuk az ADHD-t a „rosszasággal”, azonban sok szülő és pedagógus szembesül azzal a kihívással, hogy a hagyományos nevelési eszközök nem működnek. De a szakértő szerint az ADHD-val élő gyermekek motiválására is megtalálhatjuk a hatékony. stratégiát.
Kézjel és koktél - segélykérés bántalmazás esetén

Kézjel és koktél - segélykérés bántalmazás esetén

A legutóbb történt, kiskorút ért bántalmazás esete mellett szülőként sem mehetünk el szó nélkül, fel kell vennünk a kesztyűt és felkészítenünk gyermekeinket az ilyen helyzetekre is.
Ugrás az oldal tetejére