Jelenlegi hely

Megszületett a baba és depressziós az anya

A gyermek megszületését követően mindenki úgy gondolja, hogy az anya boldogabb, mint valaha. És az anya is erre várt… Ehelyett az anyukák mintegy 60-70 %-a a szülést követő első hetekben szomorkás hangulattal, kimerültséggel, ingerlékenységgel, hirtelen hangulatváltozásokkal szembesül; a gyermekágyi lehangoltság, az ún. „Baby-Blues” vagy „Maternity Blues” keríti hatalmába.

Ez a szülést követő harmadik-ötödik nap táján a legerősebb, majd egy-három hét alatt általában elmúlik. Orvosi kezelést nem igényel, a megértő családi környezet és, ha a körülmények engedik, a pihenés és alvás általában „kezelni” tudja ezt a jelenséget.

 

Post partum depresszió

Nemzetközi adatok szerint az anyák mintegy 10-15 %-ánál ennél lényegesen súlyosabb, tovább tartó jelenség, a szülés utáni depresszió alakul ki, szakszóval ezt post partum depresszióként (PPD) emlegetik.

A PPD általában a szülést követő első hetekben lép fel, de később, akár a gyermek megszületését követően két év elteltével is kialakulhat. A depressziónak enyhébb és súlyosabb – akár öngyilkossági gondolatokkal jelentkező – formái léteznek. Az üresség, reménytelenség, kiégettség érzése, pánikrohamok jelentkezése, a gyermekkel szembeni érdektelenség, egy esetleges öngyilkosság gondolata fontos intő jelek. Az előbbiek mellett testi panaszok is megjelenhetnek: étvágytalanság, szívpanaszok, szédülés. Ebben az esetben azonnal orvoshoz kell fordulni, az állapot magától nem javul, az anya gyógyszeres és/vagy pszichológiai kezelésre szorul.

Ennek a fajta depressziónak a létezéséről tudni kell, és ha kialakult, az mindenképpen orvosi/pszichológiai kezelésre szorul. Bátorítsa az anyákat az a tény, hogy a szülés utáni depresszió kezelhető, gyógyítható.

Nagyon ritkán – mintegy ezerből egy-két esetben – a szülést követő legsúlyosabb pszichiátriai zavar, a mániával, a depresszióval, illetve ezek váltakozásával, esetleg hallucinációkkal, érzékelési zavarokkal jelentkező gyermekágyi pszichózis lép fel, ami azonnali szakorvosi ellátást igényel.

 

Riasztó magyar adatok

Nemzetközi adatokkal való összehasonlításban Magyarországon a Baby Blues nem gyakoribb, mint egyéb országokban; ugyanakkor a PPD gyakorisága hazánkban mintegy kétszerese a szakirodalomban leírt értékeknek.

 

A depresszió okai

Az idővel magától elmúló Baby-Blues és a tartósabb, súlyosabb PPD, illetve a gyermekágyi pszichózis kialakulása közös eredetre vezethető vissza. A szüléssel a női hormonháztartás gyökeresen megváltozik; a szülést követő napokban az ösztrogénszint a századára vagy ezredére esik vissza. A boldogság-hormonként ismert szerotonin szintje is jelentősen csökken. A szüléssel gyakran a pajzsmirigy funkció-zavara is együtt jár; ez szintén kimerültséget, lehangoltságot okozhat. Emellett az új jövevény miatt az életkörülmények jelentős átalakulásával is számolni kell. A szülés jelentette fizikai megterhelés, és a gyermekágyas időszakban tapasztalt gyengeség plusz terhet jelent az anyának. Eközben a felborult napirend, az állandósuló kialvatlanság is rányomja a bélyegét az anya hangulatára. Sok anya lehetetlennek tartja azt, hogy az új feladatokkal megbirkózzon, az anyai szereppel szemben támasztott társadalmi, családi és saját elvárásoknak megfeleljen.

 

A ”hajlamosító tényezők”

Megfigyelték, hogy akiknél a premenstruációs szindróma (PMS) tünetegyüttese viszonylag kifejezett, azoknál gyakrabban jelentkezik a PPD is. Ugyanez vonatkozik azokra a nőkre is, akik már korábbi szülésüket követően is PPD-ben szenvedtek, illetve akiknél az életük folyamán valamilyen mentális betegség már jelentkezett.

A gyermekágyi lehangoltság és PPD kialakulása szempontjából rizikót jelent az, ha az anya egyedül nevei a gyermeket, alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli, illetve koraszülése, műtétes szülésbefejezése volt, vagy nehezen, különösen megterhelő életeseményként élte meg a szülését.

Gyógyszeres kezelési megoldás

  • A depresszió gyógyszeresen kezelhető, és a súlyosabb fajták kezelendők is. A megfelelő készítmény(ek) kiválasztásánál az orvos ügyel arra, hogy olyan készítményt válasszon, ami szedése mellett a szoptatás tovább folytatható. A PPD kezelésére az agyi hírvivő molekulák, az ún. neurotranszmitterek (pl. noradrenalin, szerotonin) mennyiségét befolyásoló, és ezen keresztül a hangulatot szabályozó hatóanyagok alkalmazhatók.
  • A szerotonin mennyiségét növelő szertralin, paroxetin és citalopram hatóanyagok szükség esetén szoptatás alatt is alkalmazhatók. Bár a szertralin kiválasztódik az anyatejbe, a szertralint szedő nők által szoptatott csecsemők egészségére gyakorolt mellékhatás jelenleg nem ismert, de a kockázat nem zárható ki. A szertralin alkalmazása szoptató nők esetén csak akkor javasolt, ha az orvos döntése szerint a haszon meghaladja a kockázatot. A szertralinhoz hasonlóan a citalopram és a paroxetin is kis mennyiségben kiválasztódik az anyatejbe, azonban a gyógyszerszedés melletti szoptatás előnyei meghaladják a csecsemőre esetlegesen gyakorolt mellékhatás(oka)t.
  • Az antidepresszáns gyógyszerek alkalmazása során tudni kell azt, hogy csak a rendszeres szedés harmadik hetétől kell az érezhető javulásra számítani. Ellenben a mellékhatások (pl. szájszárazság, hányinger, székrekedés, izzadás, pulzusszám-emelkedés) már a szedés megkezdését követően viszonylag gyorsan, egy-két nap alatt jelentkezhetnek; ez egyben előjele annak is, hogy később a várt terápiás hatás is jelentkezni fog. A mellékhatások viszonylag gyorsan elmúlnak, emiatt általában nem szükséges a gyógyszerszedés felfüggesztése.

Fontos, hogy az antidepresszáns gyógyszerek szedését csak akkor szabad abbahagyni, ha már minden depresszióra jellemző tünet elmúlt,- ebben az esetben is csak a kezelőorvossal egyezetett módon szabad a szedést abbahagyni, fokozatosan egyre kisebb adagokat kell bevenni. Ellenkező esetben a betegségbe való visszaesés és az öngyilkosság veszélye fokozódik.

Talán kiábrándítólag hat, de a PPD kezelése „házi” megoldásokkal nem lehetséges. Az utóbbi időben sokat vizsgált halolaj sem hoz számottevő javulást. Több, nagyszámú betegre kiterjedő nemzetközi vizsgálat eredménye alapján a halolajban lévő telítetlen zsírsavak szedése nem védi meg a nőket a gyermekágyi depressziótól.

 

Nem szégyellni, kezelni kell

A PPD nem szégyellni való betegség, hanem minél hamarabbi kezelésre szoruló állapot, a babának és a mamának egyaránt a gyógyulás az érdeke. Szakorvosi kezelés, a gyógyszeres terápia, a pszichológus/pszichiáter segítsége megoldást nyújt a problémára.

 

Dr. Budai Marianna Ph.D.
szakgyógyszerész

Forrás: bebikkicsikesnagyok.hu

 

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

A mi adventi naptárunk Nektek: 24 talányos és találós kérdés kicsiknek és nagyoknak

A mi adventi naptárunk Nektek: 24 talányos és találós kérdés kicsiknek és nagyoknak

Tanító nénik, kisgyerekes szülők, most főleg rátok gondoltunk! Idén egy újdonságot készítettünk olvasóinknak. Fókuszban a találos és talányos kérdések!
2025 és az 5 hosszú hétvége - versbe faragva hoztuk nektek

2025 és az 5 hosszú hétvége - versbe faragva hoztuk nektek

A tervezést soha nem lehet elég korán elkezdeni! Mutatjuk a 2025-ös ünnepeket és a hosszú hétvégéket rímekbe szedve:
Fénylő ablakok nyílnak – Világító adventi kalendárium

Fénylő ablakok nyílnak – Világító adventi kalendárium

Élő adventi naptárrá változnak azok a települések, ahol a házak ablakait ünnepi fénybe és díszbe öltöztetik, számmal jelölve a napokat december elsejétől karácsonyig. A várakozás izgalma igazi közösségi élménnyé válik. Testi-lelki egészséget szolgáló program lehet ilyenkor az esti séta lakóhelyünk utcáin. 
Azok a titokzatos tanulási képességek

Azok a titokzatos tanulási képességek

Miért lenne fontos már az oviban a tanulási képességekkel foglalkozni? Hiszen fényévekre van még a suli! Pedig nagyon is az! Cikksorozatunk második része ezt a témát járja körbe.
Ugrás az oldal tetejére