Itthon is megjelent az invazív farontó, jelentsd, ha látod a nyomait!

Június végén megerősítette a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét Beregsurány térségében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálata.

A kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) kiemelt zárlati károsító, az egyik legveszélyesebb invazív erdészeti kártevő.

A helyi erdőségben kihelyezett csapda a kiemelt jelentőségű zárlati károsító két kifejlett példányát fogta meg. A bogár akár tömeges kőrispusztítást is okozhat, ezért a Nébih a szükséges növény-egészségügyi intézkedések részeként fokozott ellenőrzést rendelt el. A károsító észlelése nem csak hazánkban, de az egész Európai Unióban a kőrisrontó karcsúdíszbogár első igazolt előfordulása.

Jelenleg két ország érintett az Európai Unió területén.

A szlovák növényegészségügyi hatóság hivatalos tájékoztatása szerint Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bodrogom) is megjelent a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis). A kihelyezett csapdában összesen 18 kifejlett imágót fogtak. A pufferzóna határon átnyúló kiterjedése miatt a Nébih és a területi szakemberek növényegészségügyi intézkedéseket végeznek az érintett térségekben. Hazánkban június végén igazolódott a kiemelt zárlati károsító jelenléte Beregsurány térségében. (Forrás)

A képen egy zöld színű, fémesen csillogó kőrisrontó karcsúdíszbogár látható egy levélen. A rovar szárnyfedői részben nyitva vannak, alatta vöröses színű teste és áttetsző szárnyai láthatóak.

A kőrisrontó karcsúdíszbogár Ázsiából származó invazív faj, amely a kőrisfajok egyik legsúlyosabb károsítója. Észak-Amerikában és Kelet-Európában már jelentős kőrispusztulást okozott, ezért megjelenése komoly növényegészségügyi, természetvédelmi és erdőgazdálkodási kockázatot jelent.

A Nébih a kockázatos növénykárosítók korai felismerése és a gyors beavatkozás érdekében országos monitoringrendszert működtet. Emellett a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (ERTI) is üzemeltet csapdákat, amelyben a zárlati károsító két kifejlett példányát megtalálták. A növényvédelmi szakemberek az érintett területen már tüneteket mutató kőrisfákat is találtak. A begyűjtött lárvák és kifejlett bogarak alapján a Nébih laboratóriuma megerősítette, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár több különböző fejlődési alakban is jelen van Magyarországon.

A károsítás tovább terjedésének megakadályozása

Az egyetlen hatékony védekezési mód a fertőzött fák és azok 100 m-es körzetükben található gazdanövények eltávolítása és megsemmisítése. A szigorú intézkedés – összhangban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növényegészségügyi Osztálya által összeállított növényegészségügyi készenléti tervvel –a kártevő életciklusának megszakítását és az egészséges állományok védelmét szolgálja. A nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanis e nélkül a kőrisrontó karcsúdíszbogár Európa kőrisállományának jelentős pusztulását okozhatja. Hazánk őshonos kőrisfajait – köztük a Kárpát-medencében kiemelt természeti értéket képviselő magyar kőrist – éppúgy veszélyezteti az erdőkben, mint a települési fasorokban és a parkokban.

Miről ismerhető fel a kőrisrontó karcsúdíszbogár?

A kifejlett bogár 8-14 mm hosszú, 2-3,5 mm széles, fémesen csillogó zöld színűek a szárnyai, teste árnyékban vörösesbarna, fényben metálos rózsásan csillogó, igazi ékszernek néz ki. Potrohának csúcsán egy kis tüske található, a a csápvégek fűrészesek. Még a hideg tél sem tud ártani nekik, - 30 C-os hideget túlélnek, a lárvák pedig akár + 53 C-os is megmaradnak.

Forrás

Jelenlétére utalhat a kőrisfákon jelentkező lombvesztés, a korona ritkulása, a kéreg elszíneződése, valamint az azon megjelenő függőleges repedések.

Jellegzetes tünet lehet továbbá a kéreg alatt kialakuló, akár 50 cm hosszú, cikk-cakk alakú lárvajárat. A fertőzött fa felismerhető a kirepülő fejlett egyedek jellegzetes D alakú röpnyílásáról.

A Nébih felhívja a lakosság, az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók figyelmét, hogy amennyiben a fenti tüneteket, vagy a kőrisrontó karcsúdíszbogárhoz hasonló rovart észlelnek, haladéktalanul jelezzék azt a helyi kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának, valamint a Nébih-nek. A gyors bejelentés kiemelten fontos az őshonos kőrisállományok védelme és a károsító további terjedésének megakadályozása érdekében.

A bejelentéshez szükséges dokumentum elérhető a Nébih és az erdészeti hatóság honlapján. Kétséges esetben a helyszíni azonosítást segítő fényképes dokumentáció is csatolható.

ADL - Debrecenimami

Forrás; Forrás