Élt egyszer egy fiú, aki fél kézzel született. Hiányzott a bal karja. Az évek során mindent ügyesen megtanult fél kézzel csinálni. Iskolás korában egy napon elhatározta, hogy sportolni fog, mégpedig cselgáncsozó akar lenni.
Szülei kételkedve hallgatták ötletét, bátortalanul és félve bízták őt egy edzőre. A cselgáncsedző sokat foglalkozott vele, viszonylag gyorsan megtanította neki a szabályokat és a legalapvetőbb fogásokat. Aztán megtanított neki egy fogást, de többet nem.
Újra és újra ezt gyakoroltatta vele, hogy minél ügyesebben, minél gyorsabban, a lehető legtökéletesebben végezze ezt a fogást. A fiú persze látta, hogy a többi tanítvány rengeteg más fogást megtanul, ezért egyszer megkérdezte edzőjét: Miért csak ezt az egyetlen fogást tanítod nekem? Az edző, csak ennyit mondott: Elég lesz neked ez az egy is.
Nemsokára versenyt rendeztek és az edző a fiút is benevezte, bár a szülők nagyon csodálkoztak. Aztán a versenyen a szülők és mindenki más nagy csodálkozására a fiú villámgyorsan legyőzte első ellenfelét. A másodikat szintén, aztán sorra a többieket.
A döntőben egy jóval magasabb és erősebb fiú volt az ellenfele, ezért a szülők mindjárt odaszaladtak gyerekükhöz és azt javasolták neki, hogy ne küzdjön meg vele, inkább adja fel. De edzője bátorítására a fiú kiállt és hamar győzött, most is a jól begyakorolt fogást alkalmazva. Így nyerte meg a versenyt.
A győzelem után megkérdezte az edzőt: Hiányzik a bal karom. Hogyan tudtam mégis fél kézzel mindenkit legyőzni? A bölcs edző ezt válaszolta: Tudod, ebből a fogásból, amit tanítottam neked, csak úgy lehet szabadulni, csak úgy lehet elhárítani, ha az ellenfél megragadja a te bal kezedet.
A hiány a te előnyödre fordítható! A legnagyobb gyengeséged a legnagyobb erőd!
(Forrás: Horváth István Sándor)
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
