Garay János (1812- 1853)
1881-ben Szekszárdon az addigi Zöldkút teret Garay nevére keresztelték, szülőházára márványtáblát helyeztek, melyre Szász Károly disztichonjait rótták. Az 1896-tól működő szekszárdi főgimnázium első igazgatója, Wigand János - aki még Aradon tanulmányt írt a költőről - ápolni kezdi Garay emlékét. Először a gimnázium önképzőköre, majd az intézmény veszi föl az író nevét 1923-tól.
Ki is volt ő valójában? A köztudatban Garay János mint Az obsitos költője, Háry János alakjának megteremtője maradt halhatatlan. Az antológiák őrzik még Kont című történelmi balladáját is, amely hosszú időn át a legnépszerűbb szavalnivalók közt volt divatos. A gazdag életműből a többit alaposan elhalványította az idő. Holott a reformkor éveinek irodalmi főalakjai közé tartozik, s ha költői nagyságrendben el is marad a legnagyobbak - Vörösmarty, Petőfi, Arany - mögött, romantikánk történetét mégsem lehet elmondani Garay János rokonszenves alakja nélkül.
