Jelenlegi hely

Hogyan köss barátságot magaddal?

Hibáinkra vagy az erősségekre érdemes koncentrálnunk a változás érdekében? A legtöbbször két végpont között ingázunk: nekem van igazam, a leglegleg-nek hiszem magam, vagy a hibáim tükrében ostorozom magam. A leggyakoribb, hogy hol itt-hol ott vagyok.

Ahelyett, hogy „vagyok, aki vagyok” nézőpontból szemlélném magam.

De mondd, valójában mennyire érzed magad elég jónak? Ha skáláznád, 1-től 10-ig mekkora értéket mondanál?

És mi kellene ahhoz, hogy 10-es legyen az érték? Vagyis hogy teljes mértékben elégedett legyél magaddal?

A „Nem vagyok elég jó!” hiedelem manapság népszerűbb, mint valaha. Millió elvárás között lavírozunk, meg akarunk felelni a párunknak, a magunk ideáljának, a főnökünknek, és a gyerekeinket is jól szeretnénk nevelni.

Néha Te is érzed, hogy ez lehetetlen???

Ez egy olyan játék, amiben nem lehet nyerni! Rohanunk, törekszünk, igyekszünk változni, mindig jobban csinálni a dolgainkat, hogy elégedettek legyenek velünk. Mások. Mert akkor mi is elégedettek lehetünk magunkkal...

Ez egy őrjítő mókuskerék, amiből jobb kiszállni, de hogyan???

A változás paradoxonja egy olyan szemlélet, mely megfordítja a gondolkodásunk. A változást a megismerés és elfogadás mentén szemléli:

A változás akkor következik be, amikor azzá válsz, aki vagy, és nem akkor, amikor megpróbálsz megváltozni. 

Arnold Beisser mottója látszólag ellentmond a józan észnek. Azon az elven alapul, hogy az elfogadással abbahagyjuk önmagunk kritizálását és korlátozását, utat nyitva új lehetőségek és kedvező alkalmak előtt, s így kialakulhat az előre el nem tervezett változás. Ha viszont szántszándékkal erőltetjük, hogy változzunk, mert a kritikáink szemüvegén keresztül nem tartjuk elég jónak magunkat, akkor blokkoljuk azokat a kreatív folyamatokat, melyben a változás spontán módon megtörténhet.

Mondd - mikor ismerted el utoljára ÚGY IGAZÁN önmagad?

Mikor néztél utoljára a tükörbe SZERETETTEL, mikor mondtad magadnak, hogy “szép vagyok”?

Mikor soroltad fel utoljára mindazt, amit elértél, amit fantasztikusan csinálsz, amire igazán büszke lehetsz, ahelyett, hogy folyton csak a hiányosságokra, és az “ez sincs még kész”-ekre gondolnál?

Mikor kérdezted meg utoljára magadtól, mihez lenne kedved - és csináltad azt, és csakis azt: engedélykérés és bűntudat nélkül?

Abban a pillanatban, amint megtanulod MEGISMERNI és ÉRTÉKELNI, amilyen valójában vagy, s amit teszel, és nem bántani magad mindazért, amire (még) nem jutott időd vagy figyelmed: soha többé nem szorulsz arra, hogy mások elismerjenek.

Az elfogadás a változás előszobája!

A következő videóban a céljaid eléréséhez szolgálok támpontokkal:

Jövő héten találkozunk:

Csilla


Jakab Csilla coach és meseterapeuta vagyok.

A Pantarhei-coaching megalapítójaként hiszek abban, hogy az egyedüli biztos pont az életben zajló szüntelen változásban csak önmaga lehet az ember. Az a belső erő, érték, esszencia, mely sokszor magunk számára is rejtve marad, vagy feledésbe merül… Tenni kell érte, hogy feltárjuk, megismerjük, összhangba kerüljünk belső értékeinkkel és kibontakoztassuk a világban. Hiszek az erőltetés nélküli, örömteli változás, fejlődés megélésében, s ebben támogatom a hozzám fordulókat is. Kedvenc témáim a nőiesség megélése; termékenység, mint anyává válás, és mint kibontakozás; a párkapcsolati fejlődés; értékalapú gyermeknevelés; tudatos életszervezés; életcél-küldetés megtalálása; betegségek üzenete; önfejlesztés; önismeret.

Bátran elküldheted nekem a kérdéseid, tapasztalataid. Kíváncsian várom, hogy szuperálnak nálad a vitalitástippek, illetve örülök, ha megírod nekem a saját bevált praktikáid!
Tegyünk együtt önmagunkért és jövőnkért!
Tarts velem közösségi oldalamon is! 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Az év eleje sokaknál nem friss lendülettel indul, hanem csendesebb, nehezebb érzésekkel. Az ünnepek elmúltak, a hétköznapok visszatértek, kint korán sötétedik, és mintha belül is lassabban mozdulna minden. Családként ez gyakran még erősebben érződik: újraindul az ovi, az iskola, a munka, miközben az energiaszintünk nem igazán tart lépést a naptárral. Ha ilyenkor azt érzed, hogy az év eleje inkább nyomasztó, mint lelkesítő – fontos kimondani: nem vagy egyedül, és nem veled van a baj.
Élményajándék tippek - felesleges tárgyak felhalmozása helyett

Élményajándék tippek - felesleges tárgyak felhalmozása helyett

Karácsonykor mindenki szeretne örömet szerezni – de egyre többen azt érezzük, hogy a rengeteg tárgy helyett valami maradandóbbra vágyunk. Valami olyanra, ami nem porosodik a polcon, közös élménnyé, emlékké válik.Összegyűjtöttük a legjobb élményajándék-ötleteket, melyeket gyerekeknek, pároknak, nagyszülőknek vagy akár barátoknak is adhatsz – és amelyek könnyedén elérhetők.
Sajtburger leves - A folyékony buresz, amiben a gyerek észre sem veszi a zöldséget!

Sajtburger leves - A folyékony buresz, amiben a gyerek észre sem veszi a zöldséget!

Ugye ismerősek azok a világvége-hangulatú pillanatok, amikor a hűtő előtt állsz, és azon gondolkodsz, mi a csudát főzz? Közben a család olyan válaszokkal támogat, mint „mindegy”, „nem tudom”... 
Ugrás az oldal tetejére